Sok esetben csak 2025-re tudnak legkorábban időpontot adni.

A hazai egészségügyi ellátást tekintve a leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtéteknél van, sokszor csak 2025-re tudnak időpontot adni. Ugyanakkor a magánegészségügyben 2,5 millió forintért már heteken belül is sor kerülhet a műtétre.

Az energiaárak emelkedésével, valamint a szakdolgozói bérek növekedésével, jelentősen megemelkedtek a szektor kiadásai – idézte beszámolójában az index.hu a Magánpraxisnapon elhangzottakat.

„Tavaly még menekülőutat jelentett a közellátásból a magánegészségügy, de idén már arról számoltak be a piaci szereplők, hogy

a hónap végére alig van betegük”

– mondta a konferencián Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese.

Hozzátette, gyakran már csak

2025-re tudnak sebészeti időpontot adni az állami intézményekben.

A szakember a 2023 februárjáig érvényben lévő átlagfinanszírozást jelölte meg mindennek okaként. Úgy véli, ez bebetonozta a szolgáltatásokat. Elmondta, ezt követően a járóbeteg-ellátás már 90 százalékos kihasználtsággal működött, a kórházak azonban még csak 70 százaléknál tartanak, az egyetemi klinikák némileg jobban teljesítenek – ismertette.

„Harminc éve nézem az egészségügy teljesítményét, de

ennyire szétesve még sosem volt a rendszer:

hosszúra nyúlt várólisták, tombolnak a kórházi fertőzések, hatalmas kórházi adósságok”

– hangsúlyozta az egészségügyi közgazdász, aki megjegyezte, mindez a magánellátásra sincs kedvező hatással.

Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója szintén hasonló problémákra hívta fel a figyelmet.

„Egy, a hónapban csípőprotézis-műtétre jelentkező hozzátartozóm az állami kórházban 2025. decemberre kapott időpontot, egy magánklinikától pedig olyan ajánlatot kapott, hogy a náluk 2,5 millió forintos operációt akár már a következő héten el tudják végezni”

– mutatott rá.

Mári Róbert a Wáberer Medical Center ügyvezető igazgatója azt mondta, ők nyereséget termeltek, de van egy plafon, ezért nem lehet nagy volument elérni. Ötezer magyarnak 40 millió forintnál drágább autója van, amit ötévente cserélnek, a prémiumszolgáltatóknak ők a célközönsége – tette hozzá.

„Ha nem lennének magánszolgáltatók,

megduplázódna a közellátásban a várólista”

– mondta, hozzátéve, előfordulnak olyan esetek, amikor a gyorsaság nagy előnnyel jár a betegre nézve. Példaként említette, hogy egy CT-vizsgálatuk során felfedezett tumor náluk két héten belül eltávolításra került. Ez a műtét egyébként 2,5 millió forintba került a betegnek.

Nagy Mihály Attila a Budai Szemészeti Központ szemsebésze közölte: a szürkehályog-műtétek várólistája évek óta nem csökkent, hiába van emelt finanszírozása.

„Egyértelműen itt nőtt meg a forgalmunk, nemcsak az alapműtétet, a szemlencse-operációt is sok beteg kéri. Átlagban 400-500 ezer forintot fizetnek, amit a kamatkörnyezet miatt inkább összegyűjtenek a részletfizetés helyett”

– mondta.

Sinkó Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nem „szerencsés”, hogy a magán- és a közellátórendszer élesen elválik egymástól, hiszen így a magasabb jövedelműek jobb ellátást kapnak.