Karácsony színek és dekorációk: trendek régen és most

Habár hazánkban nem igazítjuk az ünnepi díszeket az épp futó trendekhez, mégis a karácsonynak is minden évben meg van a maga divatja, ami állandóan változik.

Ezen a téren – is – a franciák diktálják a módit. Volt, amikor a bronz hódított, aztán az ezüst-hófehér – miközben megmaradt örök klasszikusnak, a piros az arany, a fenyő zöldjével kiegészülve. Idén pedig a lilás árnyalatok a menők.

Mindezekről Kruchió László, jelenleg az egyik legfelkapottabb dekoratőr, és virágkötő mester számolt be saját monori cukrászdájában-virágüzletében, ahol, bár eklektikus a beltéri dizájn, mindig felfedezhetünk egy új fricskát, amire sokáig emlékezünk.

A magyarok többsége aligha tud valamit a legfrissebb francia trendekről, – a hipermarketek meg a német és angol termékeket futtatják – a trendeket diktáló elegáns szalonokban azért fellelhető a külhoni divat.

A lilák és a sárgák árnyalatai most a divatosak, – a tüdőszíntől a padlizsánig – közölte a dekoratőr.

De melyek az idei év kedvenc állatfigurái?

A kis bocs és a szeretet

Idén a jegesmedve és a kis bocsa a nagy kedvenc, olyannyira, hogy a monori főtéren is őket jeleníti meg Kruchió László kompozíciójának a középpontjában, a hagyományos rusztikus, szalmabálás, betlehemes körítésbe ágyazva.

Hogy miként kerül Betlehembe a jegesmedve, most ne firtassuk, de a medvemama – mintha csak féltené a klímaválságtól – szorosan öleli kicsinyét, ami önmagában is az érzelmekre hat, és hangsúlyozza az ünnep fő kulcsszavát, a szeretetet.

Hogy hogyan tesszük karácsonyi hangulatúvá otthonunkat, az is befolyásolja, hogy hol lakunk, más stílust és kíván, egy minimál stílusú panellakás, mint egy csicsás, többszintes palota.

Milyen volt a híres békeidőkben a karácsony?

Kis pénzből is lehet szépen díszíteni, a jólét pedig nem mindig jár együtt az ízléssel.

„Sztaniolpapír és ejtőernyő selyem”

Felsorolni is fárasztó, mi mindennel díszítették régen a magyarok a fenyőfáikat. A II. világháborús időkben az angolszász bombázókból maradt sztaniolpapír csíkokkal, (a finom, könnyű ejtőernyő selymekből ünnepi blúz készült) falun pattogatott kukoricából fűzött láncokkal, piros csipkebogyókból készített füzérekkel. Egyes családokban a seprűnyélbe fúrt lyukakba illesztettek erdőben szedett fenyőágakat az apák, és beleállították egy súllyal rögzített vödörbe.

„Honnét, honnét nem, az uram összeszedett vagy hat-nyolc fenyőgallyat, egy fára rádrótozta azokat, még a végin én is azt hittem, hogy igazi karácsonyfa. Annak előtte való napokban olyan magamfőzte szaloncukrot csináltam, selyempapírt vettem, megvagdostam a szélit, belecsomagoltam a cukrot, s úgy tettem a fára. Megaranyoztam a diót, legyen aranydió is, hozott az uram mogyorót, piros almát, azokat is fölaggattuk a fára, ilyen volt az akkori karácsonyfa. Egyszerű viaszgyertyát aggattunk reája, csillagszóró eszünkbe se jutott.”

A háborús években – az akkor még nem is igen létező – fényfüzéreket el kellett felejteni.

Orosz mintára készült a fenyőünnep

A parlamenti, illetve a parlament előtti fenyő – talán ezt kevesen tudják – az ötvenes években kezdődött, amikor Rákosi Mátyás orosz mintára fenyőünnepnek nevezte el a karácsonyt, és hogy megfossza vallásos jellegétől, majd bevitte az országházba, megteremtve az úttörőkarácsony fogalmát. Mára szinte senki nem emlékszik arra, hogy ez Rákosihoz kötődne.

A rendszerváltás után– a fogyasztói társadalom, a nyugati példák olykor fölös majmolásával (lásd Halloween és Valentin-nap) a multinacionális vállalatok beözönlésével – elkerülhetetlenné vált (legalábbis úgy tűnik) a karácsonyi láz.

Nincs már iroda, múzeum, kórház, börtön, temető, iskola, ahol ne éreznék ennek a jelentőségét. Az adventi koszorúval kezdődik mindez, amelynek házi barkácsolását és meggyújtását a tömegkommunikációs eszközök szinte kötelezővé teszik, majd következik az ajándék- és mécses vásárlási őrület, a csomagolási műhelymunka és a fadíszítés.

Elegáns dekoráció könnyedén, de hogyan?

A rendszerváltáskor még nem gondoltuk – vagy sejtették egyesek, akik nem tanultak történelmet –, hogy a fogyasztói társadalomban óriásiak lesznek a társadalmi különbségek, (nem a norvég és svéd mintát másoltuk) emberek milliói élnek majd létminimum alatt, ezrek pedig csak jótékonysági, átcsomagolt cipős dobozokban reménykedhetnek.

Az évek óta a pincében sorakozó dobozokban tárolt régi fenyődíszeket nem kell kidobni azért, mert változik a divat, de azért kevés pénzből is lehet frissíteni.

A minimál stílusú, fiatalos lakásokat kevésbé fényűző kellékekkel is nagyszerűen dekorálhatjuk. Terítőnek inkább egyszínű damasztot vagy vásznat ajánlunk, mert készen többnyire mintásak kaphatók, amelyek kicsinyítik a szűk belső teret.

Fekete-fehér és ezüst

Ha fekete-fehér ezüstre hangoljuk a lakást, az asztalterítő fekete is lehet: gyönyörűen mutat rajta, egy négyszögletes vagy rombusz alakú fehér tányérokból álló készlet, krómszínű evőeszközökkel, ezüstös szalvétákkal, gyertyatartók.

A fémgömbök ellephetik az asztalt is, elegáns tálban.

Ahol nincs kisgyerek, ott vázaként működő, hatalmas fémkaspókba helyezett fenyőágak is megteszik, szorosan körbetekerve pici izzókkal vagy ezüstszálakkal. De még a fenyő se fontos: piros termésekkel teli, kiránduláskor szedett csipkebogyó ágak is megteszik.

Minimál és antik

A minimál terítéssel érdemes megbízni a család fiatal tagjait – kiváló érzékük van hozzá, mert még nem éltek a a régi porcelánok és antik kellékek virágkorában, és inkább hajlanak az egyszerű, letisztult stílus felé.

Ugyanakkor érdekesebb az összhatás, és nosztalgikus – és egy régi emlék miatt – a nagymama ódon mártásos tálkája is helyet kap az asztalon.

A piros, a fehér és a zöld, a karácsony klasszikus színei. Ha jól megválasztjuk a díszeket, nem magyaros, hanem angolos-skótos hangulatú asztalt varázsolhatunk.

Angol és skót minta

Ehhez szép skótkockás selyemszalagokat szükséges beszerezni. A piros terítőhöz jól illenek, hasonló szalvétákkal. A selyemszalag girlandszerűen hullámozhat az asztalon, vagy a terítékek között, kis láthatatlan gombostűkkel rögzítve. A fenyőágak, és apró tobozok alatt a szalag különösen jól néz ki. A gyertyák lehetnek zöldek. Ez a terítési stílus country jellegű lakásban, vidéki hétvégi házban, vagy kandallós nagyszobában mutat a legjobban.

A boldogság nem a dekortól függ

A nyugati trendek mára óhatatlanul berúgták a ház ajtaját. Akár a bejárati ajtó koszorúja, az angolszász országokban népszerű, csillárra akasztott fagyalcsokor, a terítőre helyezett piros bogyós magyalág, a hóbogyó, sőt, újabban a piros mikulásos, ajándékot tartalmazó zokni is, ami feldobja a hangulatot, akárcsak a kockás vagy mikulásos konyharuha.

Azonban mindig ügyeljünk arra, hogy a dekoráció ne legyen sok, és illeszkedjen a lakás és a szoba stílusa stílusához.

A karácsonyi boldogság, és az ünnepi hangulata persze nem a külsőségektől függ – tehetjük hozzá. A legszebben felöltöztetett lakásban is összeveszhetnek két perc alatt a rokonok, vagy megsértődhet valaki bármely apróság miatt…

Forrás: mfor.hu