A sajtószabadság megvédése a cél.

A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint

  • a médiaszabadság,
  • a médiapluralizmus
  • és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről.

A hvg.hu beszámolója szerint

a jogszabályt kizárólag Magyarország nem támogatta, viszont a magyar kormánynak nem volt vétójoga.

Mint írták, az új szabályok biztosítják a polgárok jogát a szabad és plurális információkhoz való hozzáféréshez, és meghatározzák a tagállamok felelősségét, hogy megfelelő feltételeket és keretet biztosítsanak ezek védelméhez.

„A mai nap mérföldkőnek számít a médiaszabadság és a pluralizmus védelme terén az EU-ban. Ez az új szabályozás megvédi az újságírókat és forrásaikat, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak plurális és független információk alapján”

– emelte ki Benjamin Dalle, ifjúságért és médiáért felelős belga miniszter.

A bizottság még 2022 szeptemberében terjesztette elő javaslatát, amelyet egy hosszas előkészítési folyamat előzött meg. Kezdeményezésüket leginkább

a magyarországi torz médiaviszonyokkal,

az egyoldalú támogatási rendszerrel, valamint az állami média kormánypárti elfogultságával indokolták.

Az új törvény az alábbiakat tartalmazza:

  • pontosítja, hogy a tagállamok felelőssége garantálni a határaikon belül működő közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitását, függetlenségét és megfelelő működését,
  • előírja a tagállamok számára, hogy garantálják az újságírók és médiaszolgáltatók hatékony védelmét szakmai tevékenységük gyakorlása során,
  • megtiltja, hogy a tagállamok – meghatározott esetek kivételével – kényszerítő intézkedéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy információt szerezzenek az újságírók forrásairól vagy bizalmas kommunikációjáról,
  • szélesíti az átláthatóságra vonatkozó követelmények hatályát, mind a tulajdonviszonyok átláthatósága tekintetében, amely a javaslat szerint valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazandó, mind pedig az állami hirdetések átláthatósága tekintetében, amely esetében a kisvállalkozásokra vonatkozó nemzeti mentességek lehetősége jelentősen csökken,
  • egyértelműbb szabályokat ír elő az online óriásplatform-szolgáltatók és azon médiaszolgáltatók közötti kapcsolatra vonatkozóan, amelyek a szerkesztői felelősséget és az újságírói normákat illetően szabályozási vagy önszabályozási rendszereket alkalmaznak a tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszolgáltatók tartalmait különös gondossággal kezeljék,
  • lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy 24 órán belül, vagy vészhelyzet esetén még korábban válaszoljanak, ha egy online óriásplatform-szolgáltató úgy dönt, hogy az általuk szolgáltatott tartalmat a szerződési feltételeivel való összeegyeztethetetlenség miatt eltávolítja.

Ezenfelül a törvény egy új, független szerv,

a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület felállításáról is rendelkezik.

A testület nemzeti médiahatóságokból fog állni, és „tanácsokkal látja el és támogatja majd a bizottságot annak előmozdítása érdekében, hogy az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseit

az összes tagállamban következetesen alkalmazzák”.

A megállapodást 2024 áprilisáig mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja, így az új törvény ezt követően lép majd hatályba.

A javaslat elfogadásához minősített többségre volt szükség. A lap forrásai szerint egyedül Magyarország jelezte, hogy nem támogatja az indítványt. A döntésnek viszont ez nem volt akadálya, ugyanis ebben a kérdésben nincs tagállami vétó.

Kiemelték,

az új jogszabály rendelkezései minden tagállamra nézve kötelezők lesznek.

Az Európai Bizottság pedig feladatköre szerint kötelezettségszegési eljárást indíthat, ha úgy ítéli meg, valamelyik tagállamnak nem, vagy nem megfelelően alkalmazza az európai médiatörvény kitételeit.

Az új lengyel kormány az X közösségi oldalon az elsők között üdvözölte a döntést.

„Szabad sajtó, szabad emberek”

– írták közleményükben.