Valódi HírekAmerikai kutatók közölték, hogy eredményeik megkérdőjelezik azt a nézetet, miszerint a macskák antiszociálisak. Úgy tűnik, hogy a gyászt a legtöbbjük megéli.
A macskákat gyakran zárkózottnak, függetlennek és antiszociálisnak tűnnek. Egy új kutatás szerint azonban a gyász jelei is felfedezhetőek rajtuk, akár egy másik házi kedvenc halála után is,
– olvasható a TheGuardian-en megjelent cikkben.
A kísérletben résztvevő macskák nehezen aludtak el, nem ettek, vagy folyamatosan nyávogtak. Mások jobban „ráakaszkodtak” gazdáikra, vagy hanyagolták kedvenc játékaikat – számoltak be a tulajdonosok.
A kutatást végző csapat szerint az eredmények megdöntik azt a nézetet, miszerint a macskák antiszociálisak, és azt erősítik, hogy a veszteség pszichológiai élményének megélése általános náluk.
Kapcsolódó: Lehullt a lepel: Kiderült, hogy az énekes álompárnak miért nem született gyermeke
Rájuk tört a gyász
A macskák kevésbé foglalkoztak az alvással, az evéssel és a játékkal, inkább az emberek és más háziállatok figyelmét keresték, esetleg elbújtak, egyedül töltöttek időt, és úgy tűntek, hogy keresik elveszett társaikat
– írták az amerikai Oakland Egyetem kutatói a tanulmányban, amely az Applied Animal Behaviour Science-ben jelent meg.
Több állat is ismeri az érzést
A gyász egy jól ismert jelenség az állatvilágban is, az elefántok, delfinek és csimpánzok például összetett viselkedést gyakorolnak ilyenkor. Akár őrzik elhunyt társuk testét is a halál után. Egy olasz kutató nemrégiben készült tanulmánya szerint a jelenség a kutyákat is érinti, akik viselkedése megváltozott, amikor egy másik állat elpusztult a háztartásban.
A legutóbbi tanulmányban több mint 450 olyan macska gazdit kérdezték meg, akiknek volt másik házi kedvence is. Macska vagy kutya, aki a közelmúltban pusztult el. Az esetek körülbelül kétharmadában az elhunyt házi kedvenc egy másik macska, a többi kutya volt.
A kutyákkal ellentétben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a macskák tartózkodóak, és nem szociálisak
– mondta a Timesnak Jennifer Vonk professzor, az Oakland Egyetem összehasonlító/kognitív pszichológusa és a munka társszerzője. Ezt cáfolva hozzátette, hogy a vadon élő macskák hajlamosak összefogni és hierarchiába rendeződni.
Azt hiszem, rosszul jellemeztük őket
– tette hozzá Vonk.
A tanulmány azt sugallja, hogy a macskák annál mélyebben érintettek, minél tovább éltek egy másik házi kedvenccel. Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a macskák gyászolnak, illetve lehetőségként felmerül, hogy a tulajdonosok saját szívfájdalmukat vetítik a túlélő házi kedvencre.
Ezzel a hipotézissel összhangban azok a gondozók, akik nagyobb gyászt éltek át, nagyobb valószínűséggel számoltak be a túlélő macskájuk alvásának nehézségeiről, egyedül töltött időről és elrejtőzésükről
– írták.
Forrás: origo.hu
Fotók: pexels.com
