Valódi HírekA miniszterelnök politikai igazgatója megvédte a doktoriját.
Megírtuk, hogy Rácz András kilencoldalnyi szöveget talált Orbán Viktor politikai igazgatójának disszertációjában, amit a neves szakértő szerint plagizált Orbán Balázs.
Orbán Balázs ennek ellenére ma megvédte a doktori disszertációját
A neves egyetemi oktató hosszú posztban reagált az eseményre.
Rácz András Facebook-bejegyzését változtatás nélkül közöljük alább:
„Orbán Balázs doktori címe: senki sem igazolta, hogy tévedtem volna + néhány tanulság
A mai doktori védés során senki sem cáfolta a kritikáimat. Ehelyett az ELTE lényegében úgy döntött, hogy náluk ez belefér. Nagyon fontos elem: teljes mértékben joguk van hozzá.
1) Orbán Balázs ma az ELTE Állam és Jogtudományi Karán tartott Ph.D. védése azzal az eredménnyel zárult, hogy a bizottság azt javasolja, kapja meg a Ph.D. fokozatot.
A maximális 25 pontból 23-as javasolnak neki, ez valószínűleg summa cum laude, tehát az elérhető legmagasabb minősítés lesz.
A legjobb minősítéssel végez
Ahogyan korábban leírtam, ha bizottsági tag lettem volna, én erre a dolgozatra nem adtam volna meg a fokozatot – de természetesen elfogadom, hogy a dönteni hivatottak másként döntöttek.
A vita hozzátartozik a tudomány normális működéséhez, és elengedhetetlen a fejlődéshez is. Ebben a vitában most nem az én álláspontom nyert – de ezzel nincs semmi baj. Teljesen normális. A tudomány ilyen műfaj.
2) Ami nekem személyesen fontos: a mai védés során senki, egyetlen opponens vagy hozzászóló sem bizonyította, hogy ne lett volna igazam abban, hogy a disszertáció legalább kilenc oldal, nem hivatkozott átvételt tartalmaz és hogy az eredmények legalább részben biztosan nem Orbán Balázs önálló munkája.
A plágiummal nem foglalkoztak
A bizottsági tagok mindezt elfogadhatónak ítélték, ehhez joguk van – ám nem bizonyították az ellenkezőjét, és nekem ez számít. A tényekben tehát nem tévedtem.
(Az, hogy a plágium alapját adó Árpási–Orbán-cikk a jelölt publikációi között, a dolgozat legvégén fel van sorolva, az értelemszerűen NEM hivatkozás.
Ha rendesen lett volna hivatkozva ez a cikk, akkor nemcsak a dolgozat irodalomjegyzékében, de lábjegyzetben is minden egyes alkalommal hivatkozni kellett volna, amikor szó szerinti átvétel van belőle – és ilyenből elég sok volt ugyebár…)
Ha nem akarnak valamit megtalálni, azt nem is fogják
Az opponensek is csak annyit mondtak, hogy ők nem találtak plágiumot – ami értelemszerűen nem egyenlő annak kimondásával, hogy nincs plágium.
Érdemes volna persze megvizsgálni, hogy vajon milyen plágiumkereső szoftvert és hogyan használtak az ELTE-n.
Természetesen, ha az a cél, hogy ne találjanak plágiumot, akkor mondjuk a pasziánsz is egy kiváló választás, mert az biztosan nem talál semmi ilyesmit…
Komolyabbra fordítva: egy komoly plágiumszerző szoftver beszerzése remélhetőleg az egyik tanulság, amit az ELTE elvon a történtekből.
Tudósként a kötelességét tette Rácz András
Én tudósként elvégeztem, amit lehetett, feltártam a tényeket. Ez volt az én felelősségem.
A döntéshozó pedig döntött a fokozat odaítéléséről, a saját belátása szerint – ez pedig az ő joga és felelőssége.
3) A fokozatról az ELTE ÁJK által összeállított bizottság volt hivatott dönteni, az általuk ismert információk fényében. Ez a tudományos működés normális rendje.
Övék a döntés és övék a felelősség is.
Ezt a döntést pedig mindenkinek el kell fogadnia. Akkor is, ha nem ért vele egyet. Tudományos kérdésekben ugyanis nincs helye személyes megfontolásoknak.
Ennek az ellentéte ugyanis azt jelentené, hogy nem a dönteni hivatott tudósok véleménye, hanem politikai, származási, világnézeti vagy bármilyen más, nem tudományos alapon dől el, hogy ki szerezhet fokozatot és ki nem… ez pedig nagyon nem jó irány.
Kipróbáltuk néhányszor a huszadik században, és nem kellene újra.
Az egy másik kérdés, hogy a mai döntést meghozók hogyan tudnak majd holnap a saját tanítványaik szemébe nézni… de ez is az ő felelősségük/problémájuk, nem az enyém.
A szervilizmus mindent áthat Magyarországon
4) Kifejezetten szórakoztató volt figyelni az elmúlt hetekben a szervilizmus mindenféle szintű megnyilvánulását. Olyan emberek is hosszan méltatták a disszertációt, akik Orbán Balázs beosztottai.
Ami felvet bizonyos objektivitási-összeférhetetlenségi kérdéseket.
Különdíjat érdemel az NKE mostani és előző rektora, őket ugyanis konkrétan Orbán Balázs választotta ki és a kinevezésüket is neki köszönhették.
A végére a történet láthatóan egyfajta versennyé alakult, hogy ki tudja jobban demonstrálni a lojalitását… én pedig őszintén nem irigylem őket ezért.
Mindenki bebizonyította a lojalitását az orbáni rendszerhez
5) Tanulságos volt figyelni a kormánymédia működését is. Volt ugyanis az elmúlt másfél hétben mindenféle érvelési hiba (pontosabban torzítás), amit csak el lehet képzelni.
Volt bőven ad hominem érvelés: ez ugye az, amikor a megszólaló személyét támadják, nem az általa elmondottakat. Ebben élen jártak a Mandiner sajtómunkásai (nem újságírók) – róluk majd még külön is megemlékezem, mert megszolgálták.
Volt szalmabáb-érvelés: ez az, amikor valami másra válaszolsz, mint amiről a vita szól (pl. ilyen volt az, hogy mennyire kiválóan szerepelt Orbán Balázs a munkahelyi vitán – ami lehet, hogy igaz, de a plágium-probléma szempontjából biztosan irreleváns.)
Volt szép számmal whataboutism is, Gyurcsány dolgozatának emlegetésétől kezdve az égvilágon minden.
Volt tekintélyre hivatkozás (attól a Hack Pétertől, akire én ennél sokkal okosabb politikusként emlékeztem).
Azzal »érvelve«, hogy a témavezető, Kukorelli István eddig huszonöt sikeres doktori védésben működött közre, én pedig egyelőre egy félben – mintha ennek bármi köze lenne az általam feltárt problémákhoz.
Volt a reductio ad Hitlerum nevű érvelési hiba is (»ha nem jut semmi más eszedbe, kezdj el nácizni«), csak éppen kommunizmussal.
Fun fact: 1980-ban születtem, szóval a kommunizmushoz relatíve kevés közöm van – bár kisdobos őrsvezető még pont voltam.
És persze volt nettó fenyegetődzés is, főleg Bayer Zsolttól. Hajlok rá, hogy vele kapcsolatban Parászka Borókának van igaza (1. hivatkozás – ha nem így lett volna, akkor Bayer helyreigazítást kért volna), úgyhogy nem is érdemes több szót vesztegetni rá.
Az elmúlt hetek vitája megmutatta a magyar valóságot
Összességében tényleg kifejezetten érdekes volt, főleg ilyen koncentrációban, hogy mennyire küzdöttek azért, hogy ne a feltárt tényekről szóljon a vita.
Lehet, hogy cikket fogok írni belőle, hogy ne vesszenek el a tanulságok.
6) Kérdeztétek sokan, hogy nem félek-e. Nem, nem félek. Már régen nem.
Az oroszok rakétáitól és robotrepülőgépeitől kint Ukrajnában – na, attól félek. A tüzérségtől is. Régóta fel vagyok készülve rá, hogy esetleg egyszer nem jövök vissza.
Ehhez képest az, hogy a magyar kormánymédiában néhány, a szakmája alapjaival is hadilábon álló bértollnok csúnyákat ír rólam… nos, az belefér.
Kérdés, hogyan használja majd Orbán Balázs a doktori címét
7) A megszerzett Ph.D. fokozat kapcsán remélem, hogy Orbán Balázs a címet felelősséggel, a magyar és nemzetközi tudomány fejlődése érdekében fogja használni.
A meglévő hatalma immár tudományos ranggal is párosul, ez pedig kitágítja a lehetőségeit, hogy akár jót is tegyen.
(De azért, mielőtt a disszertációját könyv alakban kiadja, remélem, rendbe teszi(k) legalább a hivatkozásokat.
Ehhez háttérnek javaslom Gyurgyák János: »Szerkesztők és szerzők kézikönyve« című munkáját, megjelent az Osiris Kézikönyvek sorozatban 1996-ban és 2005-ben.
Ebből jól el lehet sajátítani a különféle hivatkozási módokat, ha már a doktori képzés során nem sikerült maradéktalanul.)”
(András Rácz / Facebook)
Kapcsolódó:
Ebből hatalmas botrány lesz: Orbán Balázs doktorija plágium?
