Komoly árvízre készülnek a katasztrófavédelemnél

Az árvíz az a katasztrófatípus, amely leggyakrabban előfordul a háborúban nem álló országoknál. Magyarországon már rengetegszer pusztított árvíz, és a legfiatalabbak emlékeiben is élhet a 2013-as, illetve a tavalyi nagy áradás. A katasztrófavédelem előrelátással igyekszik megelőzni, hogy egy újabb árhullám komoly bajt okozzon az országban – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtóközleményéből.

Minisztériumi szinten is készülnek a védekezésre

A vizek kártételei elleni védekezésre történő felkészülés állt annak az online konferenciának a középpontjában, amelyet február 27-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon (BM OKF) tartottak. A szakmai tanácskozáson az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek képviselői, a területi védelmi bizottságok titkárai és titkárhelyettesei, a területi polgári védelmi főfelügyelők, valamint a BM OKF munkatársai vettek részt.

A legfontosabb a felkészüliés

Az árvízi védekezésre felkészítő szakmai tanácskozás célja a feladatok meghatározása, az adat- és információcserék összehangolása, az operatív együttműködés, valamint a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban résztvevő szervezetek közötti kapcsolat továbbfejlesztése volt.

Több szakma képviselői részt vettek a konferencián

A konferenciát dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő nyitotta meg. Mint fogalmazott, ezen a területen kiemelten fontos a megfelelő információáramlás, ez és az együttműködés a sikeres védekezés kulcsa.

Vitéz-Pekáry Anna, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa arról beszélt, hogy a vízügyi ágazat is folyamatosan készül a védekezésre, mindent megtesznek annak érdekében, hogy minimalizálják az árvizek okozta károkat, ennek érdekében az elmúlt években számos védmű épült.

Dajka István, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője az árvízi veszélyeztetettségnek különös kitett tivadari szűkület és a Palád-Csécsi öblözet sajátosságait alapul véve számolt be régiója árvízi felkészüléséről. Rámutatott, ezen a területen igen fontos a szomszédos országokkal való kapcsolattartás, mivel a környező országok vízgyűjtő területeiről akár néhány óra alatt annyi víz zúdulhat a folyóinkba, ami méterekkel megemelheti a vízszintjüket.

Dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő előadásában kiemelte, hogy a védekezésben résztvevő szervezetek egymással szoros együttműködésben végzik a felkészülést. Előadásában szólt arról is, hogy a 2024-es dunai árvizet követően készített katalógusból pontosan látható, mikor, hol, milyen erőkkel, milyen módon léptek fel az árvíz ellen. Emellett készül egy digitális katasztrófakockázat-értékelési program is, amely tartalmazza a káresemények kezelésének főbb adatait.

A rendőrség árvíz idején bevethető eszközparkját – hajók, helikopterek –, valamint a mozgósítható egységeket Szabó Imre rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Védelmi Igazgatási Osztályának munkatársa mutatta be az értekezlet résztvevőinek. Majd elmondta, hogy árvízi időszakokban a rendőrök kiemelt feladata az érintett lakosság kitelepítésének-kimenekítésének szervezése, a veszélyessé vált területek zárása, a beavatkozó egységek akadálymentes munkájának a biztosítása, valamint a közrend és közbiztonság fenntartása.

A Honvédelmi Minisztérium előadója, Magyar Attila honvéd százados a Védelmi Igazgatási Főosztály nevében a szaktárca feladatait, valamint a rendelkezésre álló honvédelmi erőforrásokat mutatta be, hangsúlyozva, hogy képességeikre alapozva önállóan is meg tudnak oldani katasztrófavédelmi feladatokat.

Az árvízi védekezés során felmerülő közegészségügyi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előadója, Izsák Bálint részletezte. Elsősorban az áradások okozta potenciális fertőzésveszélyekről beszélt, rámutatva az egészséges ivóvízkészletek megőrzésének elemi fontosságára.

Csige István, a Magyar Vöröskereszt katasztrófakészenléti referense a karitatív szervezetek szerepéről és feladatairól beszélt. Mint hangsúlyozta, elsősorban az ideiglenes szálláshelyek, az étkeztetés és az átmeneti segélyek biztosítása, valamint a jogi, pszichológiai és pszichoszociális segítségnyújtás tartozik a segélyszervezet feladatai közé.

Horváth Nándor tűzoltó ezredes, a Védelmi Igazgatási Hivatal képviseletében a 2013 óta elért eredményeket és az általános felkészültséget méltatta, mindemellett rámutatott a nagyobb figyelmet kiváltó, lassabban kialakuló árhullámok mellett a lokális jellegű villámárvizek veszélyeire is.

A konferencia zárásaként Tóth Ferenc tű. dandártábornok összegezte konferencián elhangzottakat.