10 dolog, amit nem tudtál 1848. március 15-éről

1848. március 15. az egyik legikonikusabb nap a magyar történelemben. A forradalom kitörése, a 12 pont követelései és a Nemzeti dal mind-mind beleivódtak a kollektív emlékezetünkbe. De vajon tényleg úgy történt minden, ahogyan az iskolai tankönyvekben olvashatjuk? Lehet, hogy 1848 eseményei tartogatnak még néhány meglepetést? Az alábbi érdekességek segítenek más szemszögből is ránézni a forradalom napjára – és talán rájössz, hogy 1848 nem is volt annyira fekete-fehér, mint hinnénk!

1. Nem volt egész nap esős az idő

Bár az iskolai emlékezetben sokszor esős, borongós napként maradt meg március 15., a valóság ennél árnyaltabb. A reggel még száraz és hűvös volt, és az emberek anélkül gyülekeztek, hogy ázniuk kellett volna. Az eső valójában csak délután kezdett el esni, éppen akkor, amikor a forradalom eseményei már tetőztek. Így amikor a tömeg elindult a Landerer nyomdához vagy a Nemzeti Múzeumhoz, még nem kellett esernyővel védekezniük. Az időjárás változása azonban még inkább megerősítette a résztvevőkben azt az érzést, hogy valami nagy dolog történik, hiszen a drámai égbolt mintha az események nagyságát is tükrözte volna.

2. A Pilvaxból indulók közül sokan másnaposak voltak

A márciusi ifjak előző este a Pilvaxban találkoztak, ahol értesültek a bécsi forradalom kitöréséről. Ekkor határozták el, hogy másnap cselekedni fognak. A találkozó nem volt teljesen józan hangulatú, hiszen a kávéházban szokás volt borozni és kávézni, miközben az emberek politikai vitákat folytattak. Az események sodrásában sokan későn feküdtek le, és reggel kótyagos fejjel gyülekeztek újra. Bár nem mindenki ivott, a kortárs beszámolók szerint néhány résztvevő bizony nem volt a legfrissebb állapotban, amikor elindultak a nyomda felé.

3. Az összeverődött tömeg egy része azt sem tudta, mi zajlik pontosan

Ahogy a forradalom híre egyre gyorsabban terjedt, a tömeg létszáma is folyamatosan nőtt. A Nemzeti Múzeumnál és a nyomdánál megjelentek között nem mindenki volt tisztában azzal, pontosan mi történik. Sokan csak kíváncsiságból csatlakoztak, mások pedig azt hitték, valamilyen hivatalos bejelentés vagy ünnepség zajlik. A korabeli visszaemlékezések szerint voltak olyan járókelők, akik egyszerűen csak követték a tömeget, és csak később értették meg, hogy egy forradalom kellős közepébe csöppentek.

4. A Landerer és Heckenast nyomda tulajdonosa valójában segítette a forradalmárokat

Bár a forradalmárok hivatalosan „elfoglalták” a nyomdát, hogy kinyomtassák a 12 pontot és a Nemzeti dalt, valójában nem ütköztek ellenállásba. Landerer Lajos, a nyomda tulajdonosa, nem próbálta megakadályozni az akciót – sőt, kifejezetten együttműködött a fiatalokkal. Azt a látszatot keltette, mintha kényszer alatt engedné át a nyomdagépeket, de valójában tisztában volt azzal, hogy a bécsi események után jobb, ha nem áll szembe a forradalommal. Így aztán szinte gond nélkül jelentek meg a szabad sajtó első példányai.

5. Nem Petőfi szavalta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeumnál

A legismertebb tévhitek egyike, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt. Valójában nincs hiteles forrás, amely ezt alátámasztaná. A visszaemlékezések szerint Petőfi valóban többször is előadta aznap a verset, de a múzeum előtti szavalat történetét csak évtizedekkel később említették meg, amikor a márciusi események legendává váltak. Nagyobb a valószínűsége, hogy egy kisebb helyszínen, például a nyomdánál vagy a Pilvaxban mondta el először.

6. A forradalmárok ebédszünetet tartottak

A forradalom izgalmai ellenére az emberek nem felejtettek el enni. A délelőtti események után sokan hazamentek ebédelni, hiszen aznapra nem volt előre megtervezett, percre pontos forgatókönyv. Mivel az utcai tömeg folyamatosan változott, sokan csak délután csatlakoztak újra a demonstrációhoz, miután megették a napi főzeléket vagy húslevest otthon. Ez is mutatja, hogy a forradalom kezdetben spontán volt, nem pedig katonai fegyelemmel megszervezett akció.

7. Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia nem volt ott férfiruhában

Elterjedt legenda, hogy Szendrey Júlia férfiruhát öltött, és így vett részt a forradalomban. Bár később ismert volt arról, hogy olykor nadrágot viselt, nincs megbízható forrás arra, hogy március 15-én így csatlakozott volna a tömeghez. Valószínűbb, hogy otthon maradt, miközben férje és barátai az események sűrűjében voltak. A legenda valószínűleg a Júliához kapcsolódó modern, öntudatos női szerep miatt alakult ki.

8. Nem folyt vér Pest utcáin

Ellentétben más európai forradalmakkal, március 15-én nem folyt vér az utcán. Nem tört ki lövöldözés, nem voltak barikádharcok, és a hatóságok sem próbálták erővel leverni a megmozdulást. Az osztrák vezetés számára fontosabb volt a bécsi forradalom kezelése, ezért Pesten hagyták, hogy az események lezajlódjanak.

9. Táncsics Mihály nem tudta, hogy szabadon engedték

Amikor a tömeg elindult a börtönébe, hogy kiszabadítsa, Táncsics Mihály teljesen meg volt lepve. A fogságban nem értesült a forradalomról, így először azt hitte, csupán áthelyezik. Legyengült állapota miatt gyalogolni sem tudott rendesen, ezért egy kocsin vitték el.

10. A forradalom egyetlen halottja egy osztrák katona volt – véletlenül

Miközben a legtöbb ember békésen vonult, egy osztrák katona baleset következtében meghalt. Nem harcban esett el, hanem egy tisztázatlan körülmények között történt szerencsétlenség miatt. Ez is mutatja, hogy a pesti események erőszakmentesek voltak, ellentétben sok más európai forradalommal.

Bár 1848. március 15. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma, mégis sok olyan apróság van, amit a legtöbben nem tanultunk meg az iskolában. A forradalom nemcsak hősies kiállás és politikai harc volt, hanem tele volt emberi pillanatokkal, hétköznapi döntésekkel és váratlan fordulatokkal is. Az időjárás változásai, a forradalmárok ebédszünete vagy a tömegben elveszett cilinder mind azt mutatják, hogy 1848 nemcsak egy diadalmas történelmi esemény volt, hanem egy valódi, hús-vér emberek által alakított nap.

Te hány érdekességet ismertél közülük? Írd meg kommentben, és oszd meg másokkal is, hogy 1848 ne csak egy dátum legyen, hanem egy igazán élő történet!

Kapcsolódó:

Hová menjetek március 15-én? Ünnepi programajánló az egész családnak

A nemzeti ünnepen szinte lehetetlen lesz közlekedni a fővárosban