Betelt a pohár a kiskereskedőknél: minden drágább lesz, ha az árrésstop marad

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint nem indokolt a háztartási szerekre vonatkozó árrésstop bevezetése. A szervezet hangsúlyozza, hogy

az árrés nem azonos a profittal, hanem a működési költségek fedezésére szolgál. Az árrésből finanszírozzák például a közel 50 ezer magyar munkavállaló bérét, a rezsiköltségeket, a közterheket és az adókat, beleértve a 4,5%-os kiskereskedelmi adót is.

Az OKSZ arra figyelmeztet, hogy az árrésstop bevezetése súlyos következményekkel járhat: csökkenhet a termékválaszték, megszűnhetnek az akciók, és nőhet az importtermékek aránya a piacon. A szervezet szerint az ilyen intézkedések a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelenthetik. Az infláció elleni küzdelemben nemcsak a kereskedőknek, hanem a beszállítóknak és a termelőknek is részt kellene venniük. Más országokban, például Szerbiában és Romániában az árrésszabályozás az ellátási lánc minden szereplőjére kiterjed.

Az árrésstop már most visszaüt

Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait. Ez a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza, miközben erre senki nem vágyik.

Mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség, ami alól senki nem tudja kivonni magát. Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke. De ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot.

Az árrésstop háztartási szerekre történő kiterjesztése ugyanilyen hosszú távú negatív hatásokkal jár.