Nem neveletlen, csak másként működik – ha ADHD-s az unokád, ezt mindenképp olvasd el

Ha úgy érzed, „ezzel a gyerekkel mindig történik valami” – lehet, hogy nem rosszcsont, hanem ADHD-s. És nagyon is szüksége van rád.

Egyre több családban ismerik fel: a túlzott mozgékonyság, a szórakozottság, a „nem figyel rám” viselkedés mögött sokszor nem neveletlenség vagy dac áll, hanem figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, más néven ADHD.

És ez különösen akkor nehéz, ha te vagy a nagyszülő vagy szülő, aki csak azt látja: az unoka „nem bír megmaradni egy helyben”, „mindig elkalandozik”, „nem tanul rendesen”.

De itt jön a lényeg: az ADHD-s unoka nem rossz gyerek. Csak másként érzékel, gondolkodik, reagál. Neki nem segítenek a „viselkedj rendesen” típusú mondatok – viszont csodákra képes egy-egy kedves szó, türelem, és főleg: megértés.

Mire figyelj, ha ADHD-s az unokád?

• Ne várj tőle tökéletességet. Inkább dicsérd meg, ha sikerül fókuszálnia, akár csak pár percre.
• Mozgás = biztonság. A mozgás nem ellenség, hanem megnyugvás számára. Ha ugrál vagy pörög, lehet, hogy épp megpróbál koncentrálni.
• Ne hasonlítgasd. Más unokád, más gyereked lehet, hogy „csendesebb”, de az összehasonlítás csak szorongást szül.
• Rutin = biztonság. Az ADHD-s gyerekeknek fontos a kiszámíthatóság.
• Egy kiszámítható nagymamai hétvége csodákat tehet.
• És a legfontosabb: kérdezz, tanulj, olvass utána.

Nem kell pszichológusnak lenned, de ha jobban érted, mi zajlik a gyerekben, sokkal könnyebben fogtok kapcsolódni. Egy utolsó gondolat: Az ADHD nem átok, hanem egy másfajta agyműködés.

Lehet, hogy az unokád nem tud csendben ülni – de lehet, hogy ő lesz az, aki felnőve feltalál valamit, amit más nem mert volna. Neki csak egy valami kell igazán: hogy elhidd, képes rá.