Nagy Imrére emlékezünk: 67 éve ezen a napon végezték ki

Június 16. nem egyszerű dátum a magyar történelemben, hanem az a nap, amikor 1958-ban kivégezték Nagy Imrét, az 1956-os reformkormány vezetőjét. Azóta 67 év is eltelt, de a kivégzés emlékét nem a gyűlölet, inkább a tisztelet és az elgondolkodás őrzi meg – évről évre újra és újra rezdül az emlékezés.

A közéleti út: az ígéretes reformpolitikus

Nagy Imre eredetileg kommunistaként tevékenykedett, de visszautasította a sztálinista elnyomás minden formáját. Miniszterelnökként elkötelezte magát a rendszer modernizálása mellett, majd 1956-ban a forradalom emblematikus alakjaként tért vissza. Ígéretet tett arra, hogy visszahozza a demokráciát, kivonja a szovjet csapatokat, és felszámolja a diktatórikus szerveket .

Az utolsó napok: Nagy Imre kivégzésének története

A forradalom leverése után Nagy Imrét 1957–58 között bíróság elé állították. Kivégzését Kőbányán, az Új köztemetőben hajtották végre.

Június 16-án, kora hajnalban jöttek a foglyokért. A Kisfogház udvarát jelölték ki a kivégzés színhelye gyanánt, ide az elítélteket egyesével kísérték. A kiküldött bíró Dr. Bimbó István volt, aki miután megállapította személyazonosságukat, felolvasta a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Népbírósági Tanácsának ítéletét, és a kegyelmi kérvények elutasítását. Ezt követően a hóhérnak adta át őket.

Bogár János ítélet-végrehajtó 5 óra 9 perckor elsőnek Nagy Imre nyakába akasztotta a kötelet, aki a független, szocialista Magyarországot éltette utolsó szavaival. Utána következett Maléter Pál és Gimes Miklós. Miután az orvosok a halál beálltát megállapították, felvették a 120 Ft-ot a felmerült költségek fedezésére, majd aláírták az átvételi elismervényt.

Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én éjszaka, titokban kihantolták Nagy, Maléter és Gimes földi maradványait, és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, ahol arccal a föld felé temették el őket. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.

Árnyak az emlékezésen – Orbánék politikája

1989-ben Nagy Imrét újratemették – a Hősök terén tartott tömeg nagy tömeget vonzott, s Orbán Viktor is beszélt. A ’56-os szólamok között megszólaló Nagy Imre emléke újra előtérbe került . Az Orbán-kormány mégis időről-időre háttérbe helyezte: 2018-ban eltávolították szobrát, noha tiltakozások követték, s végül más helyre került át – ennek mögött emlékezet-politikai üzenet húzódhat meg .

Nagy Imre üzenete a mai Magyarországnak

67 évvel a kivégzése után Nagy Imre nem vértanúként, hanem gondolkodóként és kiálló politikusként él tovább. Az a hallható hang, ami demokratikus értékekről, a pluralizmus iránti elkötelezettségről, intézményi önállóságról szólt, ma is érvényes üzenet – nemcsak akkor, hanem most is. Amíg van bátorságunk kiállni a hatalommal szemben, addig emléke nem szűnik meg.

(ForrásWikipedia, kiemelt kép: Illusztráció A temetetlen halott című filmből.)