Beomlott a parajdi sóbánya egyik szárnya, a bányát elöntő sós víz a Korond-patakba, majd onnan a Kis-Küküllőbe ömlött.
A parajdi bányabeomlás víz- és ökológiai válságot okozhat
Valódi HírekA parajdi sóbánya egyik ürege beomlott, majd a beáramló víz sóval telített iszapként tört fel és ömlött a közeli Korond-patakba. A folyó szinte azonnal megemelkedett sótartalommal indult lefelé, már elérte a Kis-Küküllőt, ahol halpusztulásról is érkeztek jelentések.
A hatóságok először arra gyanakodtak, hogy csak kisebb mennyiség került a vízbe, de hamar kiderült: a sókoncentráció azonnal ökológiai károkat okozott, és a folyásirány miatt hamarosan elérheti a Marost, sőt a magyar határt is.
Mi okozta a katasztrófát?
A román sajtó szerint a bánya szerkezeti állapota régóta aggasztó volt, de a karbantartások elmaradtak. A hirtelen omlást követő vízbetörés valószínűleg emberi mulasztás következménye.
A román vízügyi és környezetvédelmi hatóságok vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be:
-
Vízhozamot csökkentenek a felsőbb szakaszokon
-
Zárórendszerekkel próbálják gátolni a további szennyezést
-
Monitoring-rendszereket telepítettek a Kis-Küküllő mentén
Magyarország is készül
A magyar hatóságokat időben értesítették, és a katasztrófavédelem, valamint a vízügyi igazgatóság is készenlétbe helyezte egységeit. A cél az, hogy ha a szennyezés eléri a határt, akkor vízminőség-védelmi gátakkal és átvezető csatornákkal enyhítsék a hatását.
A parajdi sóbánya beomlása nemcsak bányászati, hanem ökológiai katasztrófát is jelent, amely Erdély élővilágát és a folyók menti közösségeket is veszélyezteti. Az esemény rávilágít arra, mennyire sebezhető a természet, ha az emberi gondatlanság találkozik elöregedett infrastruktúrával.
(index.hu)
