„Minek jön moziba, ha nem lát?” – megalázó jelenet egy pesti plázában

Olvasónk, Katalin 71 éves. Életében először vitte volna el egyedül moziba unokáját, aki idén kezdte az iskolát. A belvárosi plázában egy délutáni gyerekfilmre szerettek volna jegyet váltani, de a jegypénztárnál olyan jelenet zajlott le, amit azóta sem tud feledni.

„Nekem ez nagy dolog volt. Erre úgy nézett rám, mintha el akarna zavarni.”

Katalin úgy meséli: előre kinézte az időpontot, korábban odaértek, és sorban álltak a pénztárnál. Amikor végre sorra kerültek, a fiatal pénztáros látva, hogy idősebb hölgy már ciccegette és forgatta a szemét. A 8. sorba kaptak jegyet, olvasónk azonban nem tudta, hogy mekkora a terem, így félt, hogy onnan az ő öreg szeme már nem fogja látni a filmet. Megkérdezte, hogy nem kérhetne-e inkább az első-második sorb jegyet. Ekkor történt az incidens.

A pénztáros elmondta, hogy az túl közeli, és a 8. sorban is jól fognak látni, higgye el. Ez ugyan ésszerű, de kioktató hangsúlyával a fiatal pénztáros megalázta az idős hölgyet. Aztán egy durva mondatával szinte tőrt döfött a szívébe.

Minek jön moziba, ha úgyse látja rendesen?”

Katalin elmondása szerint a mögötte állók közül többen hallották a jelenetet, de senki nem szólt egy szót sem. „Én meg csak álltam ott, leforrázva. Annyit tudtam mondani, hogy ‘a kisunokámmal szeretnék beülni, ő választotta a filmet’. De a hölgy már el is fordult, és odaintette a következőt.”

Nem akart botrányt, de most már bánja

Elmondása szerint nem emelte fel a hangját, nem reklamált, hanem eltette a kapott jegyet, és csendben továbbállt az unokájával. Ennek egy közös kis ünnepnek kellett volna lennie a kisgyerekkel, erre teljesen felzaklatták.

Napokig nem tudta kiverni a fejéből az esetet, ezért úgy döntött, elküldi történetét a Valódi Hírek szerkesztőségének, hátha másokkal is előfordult már hasonló.

„Lehet, hogy csak rossz napja volt, de én soha nem beszélnék így senkivel”

Olvasónk azt mondja, nem a pénztárost akarja megbüntetni, csupán szeretné, ha jobban odafigyelnénk egymásra. „Én mindig úgy voltam, hogy ha valaki dolgozik, legyen fiatal vagy idős, az tiszteletet érdemel. És nem gondolom, hogy nekem, egy kisnyugdíjasnak, szégyenkezve kellene szórakozni mennem.”

(Kiemelt képünk: Illusztráció.)