A 35 évre szóló sztrádakoncesszió eddig nemhogy nem vitte a pénzt, hanem az állam többet fizetett a cégeknek, mint amennyibe a gyorsforgalmi utak fenntartása és felújítása került.
30 milliárdot máris kivettek: így aranybánya a sztrádakoncesszió
Valódi HírekÚjabb látványos pénzcsap nyílt meg a NER nagyágyúi előtt: a 2022 szeptemberében indult, 35 évre szóló sztrádakoncesszió első 28 hónapjában Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei összesen
30,9 milliárd
forintnyi profitot termeltek – és ennek csaknem teljes egészét osztalékként ki is vették.
A magyar gyorsforgalmi hálózat döntő részét üzemeltető és fejlesztő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és kapcsolt cégei 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számoltak el az államtól. A pénz nagy része nem az útfelújításokra ment – hiszen eddig csak kisebb munkák zajlottak –, hanem közvetlenül a tulajdonosok zsebébe.
A modell egyszerű, de rendkívül jövedelmező: az állam fizet a koncesszornak, az üzemeltetést és a fejlesztéseket pedig a tulajdonosok saját építőipari cégei (V-Híd, Duna Aszfalt, He-do, Dömper) végzik, közbeszerzés nélkül. Így a profit kétszer is csöröghet ugyanabba a kasszába.
A következő években ugyan hatalmas beruházások jönnek – az M1-es bővítése, új autópálya-építések, csomópont-átépítések –, de ezek finanszírozása szintén nagyrészt „házon belül” marad: a hiteleket a Mészáros-résztulajdonú MBH Bank adja, a biztosítást pedig a szintén érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia köti.
Mindez úgy történik, hogy Brüsszel továbbra is vizsgálja a
14 ezer milliárd
forint értékű szerződést, mert szerintük a konstrukció túl kevés kockázatot ró a koncesszorra, és időtartama is túlmutat az uniós előírásokon.
Egy biztos: a magyar autópályákból nem csak a sofőrök fizetik a pályadíjat – a NER-elit most is busásan megéri rajta.
(telex.hu)
