A VIII. kerület éjszakai élete az elmúlt években teljesen átalakult. A romos presszókból trendi bárok lettek, a régi kocsmák helyét új közösségi terek vették át. De meddig tartható fenn a békés együttélés a lakók és a szórakozók között?
„Élni és élni hagyni” – így változik meg a nyolcadik kerület éjszakai arca
Budapest VIII. kerülete, a Józsefváros sokáig a főváros egyik legellentmondásosabb városrésze volt. Míg a belső része, a Palotanegyed ma már szervesen beépült a turistás belvárosi körforgásba, addig a „Nyócker” külsőbb területeit még mindig a rossz hír, a romos házak és a hajléktalanellátás központjai határozták meg. Az elmúlt tíz évben azonban látványos változások indultak el – a dzsentrifikáció, az egyetemi karok megjelenése és az új szórakozóhelyek hatására a kerület éjszakai élete is teljesen más képet mutat.
A Blahától a Corvin-negyedig
Régen a Blaha Lujza tér jelentette a „határt”: azon túl a legtöbben nem merészkedtek szórakozni. A néhány régi presszó és kétes hírű kocsma helyett azonban mára egy sor új bár, kávézó és koncerthelyszín nyílt. Olyan ikonikus helyek költöztek be, mint az Auróra, a Gólya vagy a Csiga, és időközben megszületett a Turbina is, amely európai színvonalú koncerthelyszínként hozott újat a kerületbe.
A változás nem egyik napról a másikra történt: a 4-es metró átadása, a Rákóczi tér megújulása és a Corvin-negyed kiépülése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a városrész egyre vonzóbb legyen a fiatalok és a vállalkozók számára.
Organikus fejlődés, nem bulinegyed
A legnagyobb különbség a VII. kerülethez képest, hogy Józsefvárosban a szórakozóhelyek fejlődése sokkal organikusabb. Nincs egyszerre több száz turista és zajos tömeg: a legtöbb bár kicsi, emberi léptékű, és éjfél körül bezár. Emiatt a lakók és a vendéglátósok közti konfliktusok is ritkábbak – a „bulinegyed” negatív tapasztalatai eddig elkerülték a Nyolcat.
A romkocsmák öröksége és a dzsentrifikáció
Míg a kétezres években a romkocsmák mozgalma a lerobbant helyek elfoglalásáról és közösségi szellemről szólt, addig ma már befektetők és vállalkozók alakítják a környék kulturális életét. Az izraeli tulajdonban lévő Nyolcésfél például egyszerre koncerthelyszín, közösségi tér és irodaház, amelyben művészek és startupok dolgoznak együtt.
A Gólya szövetkezeti kocsma is hatalmasat változott: az egykori alternatív közösségi térből ma már a kerület egyik legnagyobb kulturális központja lett, bankhitellel és skybarral, de közösségi eseményekkel is, mint például a lakóknak szervezett lecsófőző verseny.
Az új közönség és a régi kocsmák eltűnése
A Nyócker dzsentrifikációja a klasszikus kocsmák végét is jelenti. A Timi presszó vagy a 32-es söröző régi világa lassan eltűnik, helyükön hipster kávézók, tematikus bárok és közösségi terek működnek. A fiatal expatok, egyetemisták és művészek újfajta közönséget hoztak a környékre, amely teljesen átírta a kerület éjszakai térképét.
Lehet-e mindenki számára jó?
A VIII. kerület éjszakai élete ma még emberi léptékű: nincsenek hatalmas tömegek, a legtöbb hely figyel a környék lakóira, és a közösségi szemlélet is erősebb, mint más belvárosi kerületekben. A kérdés az, hogy a további lakásár-drágulás és a dzsentrifikáció meddig tarthatja fenn ezt a törékeny egyensúlyt.
Józsefváros jelenleg különleges kísérlet: egy városrész, ahol egyszerre van jelen a régi múlt, a társadalmi problémák és az új, pezsgő kulturális élet. Hogy a kettő képes lesz-e békésen együtt létezni, az a következő évek legnagyobb kérdése lesz a Nyócker számára.
(index.hu)
Valódi Hírek










