Megállt az olvadás? – Rejtélyes lassulás az Északi-sark jege alatt

Az északi-sarki tengeri jég zsugorodása az elmúlt húsz évben látványosan lassult – derül ki egy friss kutatásból, amely a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg. A mérések szerint 2005 óta statisztikailag kimutatható csökkenés nem történt a jég kiterjedésében.

Ez a fejlemény azért különösen meglepő, mert közben a világ szén-dioxid-kibocsátása folyamatosan nőtt, és a légkör hőtartalma is emelkedett.

Mi állhat a háttérben?

A szakértők szerint az óceáni áramlatok természetes ciklusai állnak a háttérben, amelyek időszakosan visszafogják a jégvesztést. Ezek a több évtizedes hullámzások képesek átmenetileg „ellensúlyozni” a globális felmelegedés hatásait.

Mark England, a kutatás vezetője úgy fogalmazott:

„Meglepő, hogy miközben a klímakutatók sokszor a felmelegedés gyorsulásáról vitatkoznak, most éppen egy lassulásról beszélhetünk. Ez adott némi időt, de csak átmenetileg.”

A jövő kilátásai: jégmentes Északi-sark?

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a lassulás nem jelent megnyugvást. Az előrejelzések szerint a következő 5–10 évben újra beindulhat a jég olvadása, ráadásul a hosszú távú átlag kétszeresének megfelelő ütemben.

A műholdas mérések 1979 óta követik nyomon a szeptemberi jégkiterjedést, amely ekkor a legalacsonyabb szintet éri el. Az adatok szerint az elmúlt több mint négy évtizedben a jégtakaró mérete a felére csökkent.

Julienne Stroeve, a University College London professzora rámutatott:

„Minden egyes kibocsátott tonna szén-dioxid 2,5 négyzetméter szeptemberi jég eltűnésével járt 1979 és 2024 között.”

Miért veszélyes a további olvadás?

Ha az Északi-sark nyaranta teljesen jégmentes lesz – amit a század második felére jósolnak –, annak súlyos következményei lehetnek:

• az őshonos állatvilág élőhelyei összeomlanak,
• a part menti közösségeket egyre erősebb hullámzás és partrombolás fenyegeti,
• a sötét vízfelszín sokkal több napfényt nyel el, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

(telex.hu)