Szolidaritási hozzájárulás vitája.

A szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módját is alaptörvény-ellenesnek találta

a Fővárosi Törvényszék. Emellett véleménye szerint az uniós Önkormányzati Charta rendelkezéseit is sérti. A törvény szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó passzusait ezért ismét normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz (AB)– számolt be a nepszava.hu a per hétfői üléséről.

A keresetet a Fővárosi Önkormányzat adta be a bíróságra a 2025-ös túlzott mértékű hozzájárulás miatt. A Fővárosi Törvényszék immár másodszor kért normakontrollt az ügyben az Alkotmánybíróságtól.

Változtatott a kormány, idén már a miniszter állapítja meg a szolidaritási hozzájárulás mértékét

A 2025-ben változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján. Korábban a költségvetési törvényben szereplő képlet alapján számolta ki és szedte be az egyre növekvő összegű állami sarcot a Magyar Államkincstár (MÁK). Az idei évtől

a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja meg

az egyes települések által fizetendő hozzájárulás összegét.

Már másodszor kerül Alkotmánybíróság elé a szolidaritási hozzájárulás ügye

A portál emlékeztetett, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügye már a másodszor kerül az Alkotmánybíróság elé. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma tavaly tavasszal már kikérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását, mondván,

a fővárosi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű,

aránytalan, így nemzetközi szerződésbe ütközik. Ezért azt meg kell semmisíteni.

A beadványt az Alkotmánybíróság elutasította, mondván, az államnak joga van szolidaritási hozzájárulást szedni. De azt is kimondta, hogy a kincstárnak a beszedés előtt egy

közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatnia

a hozzájárulás éves mértékének megállapításához. Ennek oka, hogy az nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az eljárás végén hozott határozatot pedig az ügyfélként bevont fővárosi önkormányzatnak joga van elfogadni vagy megtámadni.

Nem igaz, hogy a szegényebb települések megsegítését szolgálja a szolidaritási hozzájárulás

A testület azt is egyértelművé tette, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-ra elveszítette azt a 2017-ben létező elemi megkülönböztető jegyét, miszerint „a magas adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatás elvonással egyidejűleg az alacsony adóerő képességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”.

Tehát a kormány legfőbb érve, miszerint a hozzájárulással a szegényebb települések megsegítését szolgálja, hamis – tette hozzá a portál.

Az ügy az AB első döntését követően visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, amely idén januárban jogerősen kimondta, hogy az Orbán-kormány jogellenesen inkasszálta a fővárosi önkormányzat számláján a szolidaritási hozzájárulás összegét 2023-ban. Eszerint a szolidaritási hozzájárulás mértéke jogellenes, mivelveszélyezteti a város pénzügyi egyensúlyát.

Emiatt az állam a Kúriához fordult, ott pedig még nem született döntés. A 2023-as évről 28,3 milliárd forintot vár vissza az önkormányzat a MÁK-tól.

Kapcsolódó:

Bíróság elé áll a férfi, aki életveszélyesen megfenyegette Novák Katalint

( Nyugati Fény nyomán)