Valódi HírekBrüsszeli vizsgálat.
Úgy tűnik, egyre nagyobb vihart kavar az Orbán-kormány „önazonosság védelméről„ szóló jogszabálya. Váratlan fejlemény, hogy az üggyel kapcsolatban panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnak, ugyanis a szakértők álláspontja szerint egyfajta „cigánytörvény”-t alkottak meg ezzel a szokatlan rendelkezéssel.
Kapcsolódó: Nem fogsz örülni, ha a legnépszerűbb Pest megyei városba költöznél: Elképesztő korlátozást vezetnek be
A Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom azt sürgette, hogy a uniós testület indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, valamint hogy érjék el a Navracsics Tibor által életre hívott jogszabály alkalmazásának a felfüggesztését.
Több száz település jelezte aggályait
Részletesen beszámoltunk róla, hogy jelentős mértékű felháborodást váltott ki az idén július 1-jén hatályba lépő új jogszabály. Azóta már több mint száz település és jogvédő szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy álláspontjuk szerint kirekesztő és diszkriminatív a magyar kormány által hozott intézkedés.
Jogvédők szerint „cigánytörvény” született
Jelezték, olyan helyi rendeletek születnek, ahol a helyhatóság elővásárlási jogot gyakorolhat a helyi ingatlanokra, de további feltételként szabhatják meg a középfokú iskolai végzettséget, a büntetlen előéletet, a magyar nyelvvizsgát vagy például a magas összegű letelepedési adót.
A kutatók és roma polgárjogi szakértők a szabályozással kapcsolatban kiemelték, hogy
egyfajta „cigánytörvény” született meg.
Kóczé Angéla szociológus közölte, ez egy kirekesztést normalizáló és legalizáló törvény, míg Kertesi Gábor társadalomkutató szerint az önazonossági törvény 1945 óta az első nyíltan fasiszta jogszabály – idézte a Népszava a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom Európai Bizottságnak írt beadványából.
A helyi identitást védenék
A kormány érvelése szerint a helyi önazonosság védelméről szóló rendelkezés célja, hogy védjék a helyi közösségek identitását. Ez lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be az adott településre. A jogszabály őket „betelepülők”-ként nevezi meg.
„Új lakcím létesítése esetén a helyhatóságok külön kritériumokat állíthatnak fel, például meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot. A törvény alapján az önkormányzatok rendeleteikben korlátozhatják a lakosságszám növekedését, meghatározhatják a betelepülés, lakcímlétesítés feltételeit”
– részletezték.
A rendelkezés tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket
A roma jogvédők panaszukban hangsúlyozták: a jogszabály megfogalmazása lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy hátrányos helyzetbe hozzák a szegényebb rétegeket, különösen a roma közösséget. Egyes településeken, például Sátoraljaújhelyen a rendelet a külföldiek letelepedését is korlátozhatja, mivel az ingatlanvásárlást a magyar nyelv ismeretéhez kötik.
A jogvédők szerint ez a szabályozás sérti a szabad tartózkodás és letelepedés jogát, ami ellentétes az Alaptörvénnyel, valamint a nemzetközi és uniós emberi jogi előírásokkal is ütközik. Úgy vélik, hogy az ilyen önkormányzati rendeletek diszkriminatívak, és megsértik az egyenlő bánásmód elvét is.
„A rendelkezés kirekesztő jogalkotásra, jogalkalmazásra hatalmazza fel a helyhatóságokat, amely tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, szakadékokat, mindenekelőtt a hazai roma közösségek kirekesztettségét”
– közölték, hozzátéve: mindez felgyorsítja a jelentős roma lakossággal bíró települések gettósodását, mert az alapvető emberi jogaival élni kívánó roma polgárokat megfosztja a városba költözés, a polgárosodás jogától és lehetőségétől. A szabad költözéshez, a társadalmi érvényesüléshez, a szociális integrációhoz fűződő jogokat a többség által adományozható kegynek tekinti, és nem velünk született alapjognak.
„Az utóbbi hónapokban számos honfitársunk fordult hozzánk panasszal a kirekesztő rendeletek miatt,
ezért láttuk helyesnek, ha az ügyben az Európai Bizottsághoz fordulunk jogorvoslatért”
– nyilatkozta a lapnak Horváth Aladár, a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom elnöke.
Azt is mondta, akadt köztük olyan asszony, aki egy faluból vissza akart volna költözni szülővárosába, Sátoraljaújhelyre, azonban a család inkább úgy döntött, hogy nem mennek, mert hiába van pénzük lakásra, ebben a légkörben nem fognak tudni nyugodtan ott élni.
„Azt látjuk, hogy olyan falvak és városok hozzák meg ezeket a rendeleteket, amelyekben már jelentősebb roma populáció él, és így akarják megállítani a cigány népesség növekedését”
– fogalmazott a szervezet elnöke.
( Nyugati Fény nyomán )
Kapcsolódó:
Váratlan döntést hoztak Orbánék törvényéről: Mezőkeresztes visszavonta a botrányos rendelkezést
