Orbán Viktor 15 év után új interjút adott

Történelmi pillanat.

Orbán Viktor kedden Rónai Egonnak adott interjút az ATV Mérleg című műsorában. A miniszterelnök a Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról és Magyar Péterről is beszélt. A miniszterelnök 15 éve nem járt az ATV-ben.

Az amerikai útról

Rónai Egon kiemelte, a miniszterelnök szokatlanul nagy delegációval érkezett az Egyesült Államokba, azért WizzAir géppel utazott, mert technikailag nem volt lehetősége más géppel utazni.

„Nem. Donald Trump üzletember, nem is akármilyen”

– válaszolta a kérdésre, hogy előre egyeztettek-e az amerikai elnökkel a megegyezésről. Azt mondta, úgy utazott az Egyesült Államokba, hogy minden fontos amerikai ügyet asztalra kell tenni és le kell zárni.

A miniszterelnök azt mondta, hogy nem tudta, de kigondolta már az utazása előtt, hogy lesz megállapodás. Szerinte ez abból látszott, hogy az amerikai elnök az utazása előtt

a nyilatkozataival „emelte a tétet”.

Orosz energiaimport

Korábban határozatlan idejű mentességről beszélt a miniszterelnök az orosz energiaimporttal kapcsolatban, de a nemzetközi sajtó arról írt, hogy csupán egy évre kapott mentességet Magyarország. Arra a kérdésre, hogy a szankciókkal kapcsolatos mentesség ügyében mi a pontos helyzet, azt mondta, hogy megállapodtak az amerikai elnökkel és kezet fogtak,

így Trump tartani fogja a megállapodást.

Tehát addig szól a szankciómentesség, ameddig Donald Trump és Orbán Viktor is a helyén van.

„Ha valami változik, akkor újra kell tárgyalni a feltételeket”

– tette hozzá Orbán Viktor.

Ezért cserébe Donald Trump nem kért semmit Orbán Viktortól.

A miniszterelnök szerint egy üzletember számára is fontos a bizalom és a hosszú távú együttműködés, ő pedig korábban már határozottan kiállt Trump mellett, jóval azelőtt, hogy elnöknek választották volna.

Nincs meghatározott fix összeg a megállapodásban, hanem a fő területekben állapodtak meg.

„Mindegy mit ír le az amerikai külügy, ez egy elnöki rendszer”

– érvelt Orbán Viktor amellett, hogy Trump szava a mérvadó.

Átmenet az elnöki rendszerbe?

Arra a kérdésre, hogy akkor ez Magyarországon is így működik-e, azt válaszolta, hogy 2010-től a fő célokat rögzíteni kellett és nemzeti keresztény alkotmányra volt szükség. Felmerült, hogy átmenjenek-e egyfajta elnöki rendszerbe, de arra jutottak, hogy figyelembe véve a kulturális adottságokat, maradjon az alkotmányos parlamentáris rendszer hazánkban. De kiderült, a kérdést minden választás után felteszi a közösségének, hogy változtassanak-e a hatalmi-alkotmányos berendezkedésen.

„Azt javasom a magyaroknak, ezt sose tekintsék lezárt kérdésnek. Mindig fel kell tenni a kérdést, mi jó a magyaroknak”

– mondta Orbán Viktor.

A magyar gazdaság nem mindenben versenyképes. Az elmúlt években vettünk gáz és olajmezőket is külföldön, a miniszterelnök azt mondta, mindig az alapján dönt, mi jó a magyaroknak és nem azért vásárol a kormány, mert valaki el akar adni valamit.

Nukleáris energetikai megállapodás

Fontos kérdés az elhasznált fűtőanyag elhelyezése, az a technológia, amellyel az amerikaiak őrzik ezeket, jobb, mint amit jelenleg Magyarország használ.

Az amerikai fűtőanyag vásárlással kapcsolatban azt mondta, hogy ez a jelenlegi orosz-francia fűtőanyagokat egészíti majd ki. A magyar szakértők szerint rendben van az, amit az amerikai cég ajánlott és nem rejt kockázatokat.

„Fontos kérdés a választás, de a választás előtt és után is van élet”

– mondta. Szerinte a fontos az, hogy az Egyesült Államokkal való megállapodás a magyaroknak jó, és szerinte nem az a lényeges, hogy ennek milyen hatása van a 2026-os választásokra.

Oroszországgal való kapcsolat

A magyar politika szerinte nem fordult semerre.

„Nem rángatjuk a kormányt, nyugodtan haladunk”

– mondta. Szerinte a lehetőségeket ki kell használni. Oroszország felé nincs politikai kitettségünk, csak történelmi adottságaink.

Azzal vádolják, hogy 2009-ben megegyezett Putyinnal és azóta befolyásolhatja a magyar politikát – idézte fel Rónai Egon. Erre Orbán Viktor úgy reagált, hogy 2008-ban úgy gondolta, hogy van értelme annak, ha a nyugati világ kelet felé fordul. De nem jött létre egyezség Ukrajna nyugatosításában. Szerinte azért, mert Európa úgy érezte, Oroszország túl erős. Ő ezt vette figyelembe a politikájában.

Putyinnak ezért 2009-ben azt mondta, hogy 2010-ben valószínűleg nyerni fog és állapodjanak meg az együttműködésről. Akkor elmondása szerint abban állapodtak meg, hogy:

Történelmi kérdéseket nem nyitnak ki

Közvetlen kapcsolat és legyen közöttük

Minden évben személyes találkozót tartanak valamelyik országban

Amerikai pénzügyi keret

Abban egyeztek meg, ha szüksége van rá Magyarországnak, akkor lehívhatunk egy pénzügyi keretet. 10–20 milliárd dollár az amerikai kormánynak nem tétel, de Magyarországnak sokat számít – mondta a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy ekkora bajban van Magyarország gazdaságilag, azt mondta:

„Mindig. Az első világháború óta Magyarország mindig pénzügyi gondokkal küzd.”

Hozzátette, hogy védőhálóra szükség van. És bár vannak EU-s finanszírozási együttműködések,

„Brüsszelre ma nem számíthatunk mert ellenséges szemmel tekint Magyarországra.”

Szerinte úgy tekint Brüsszel a magyar kormányra, mint amely akadályozza a céljai elérésében.

Budapesti békecsúcs

„Orosz-amerikai csúcstalálkozó napirenden van, csak késik”

– nyomatékosította a miniszterelnök. Hozzátette, nem lehetetlenült el az amerikai-orosz megegyezés, a tárgyalások haladnak, és azt is tudja a miniszterelnök, hogy

jelenleg a területi kérdéseken akadtak el.

Elmondta, ő is igyekszik mindent megtenni a tárgyalások előrehaladásáért.

Űrprojekt

Kell saját műhold Magyarországnak, de hiába van pénzünk hozzá, nincs hozzá technológiánk, emiatt fontos az együttműködés a miniszterelnök szerint.

Jövőre 5 százalékos lehet a költségvetési hiány, emelkedik a bankadó

Arra a kérdésre, hogy nagyon nehéz helyzetben van-e a költségvetés, emiatt van-e szükség olyan drasztikus intézkedésekre, amelyeket Nagy Márton miniszter bejelentett, azt válaszolta a miniszterelnök, ha júliusban béke lett volna, akkor

tudták volna tartani az előre jelzett növekedést.

Orbán Viktor úgy látja, a német gazdasági térséghez erősen kapcsolódó országokban a háború hatása mindenhol 3–4 százalékos növekedést visz el.

Szerinte Brüsszel sok döntést elhibázott, ő azonban nem akar egyetlen célról sem lemondani, inkább átütemezi őket.

Ilyen például a kis- és közepes vállalkozások támogatásának formái, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarával egy 70–80 milliárdos adócsökkentési programot készül például bejelenteni. Az ilyen és hasonló programokat (Demján-program, Széchenyi kártya) nem akarja feladni, inkább vállalja, hogy magasabb lesz a költségvetési hiány.

Szegénységi adatok

Kiderült, hogy minden ötödik gyermek szegénységnek van kitéve Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

„A helyzet nem jó, de jobb mint volt”

– mondta. A miniszterelnök szerint azt kell megnézni, hogy honnan indultunk és hogy hol állunk az EU-n belül. Eszerint úgy gondolja, nem állunk rosszul, de még sokat kell dolgozni a helyzeten.

Szerinte nincs olyan gyermek Magyarországon,

aki nem ér el a kormány családtámogatási rendszere.

Nyugdíjasok helyzete

A miniszterelnök szerint a legfontosabb kérdés, hogy mióta nemzeti kormányzás van Magyarországon, a legnagyobb félelem, hogy a nyugdíj elveszíti az értékét. Orbán Viktor szerint azt ígérte, hogy megőrzi az értékét a nyugdíjnak, szerinte az árakhoz képest kell viszonyítani, és úgy gondolja, nincs olyan nyugdíjas, aki kevesebbet tudna megengedni magának, mint korábban. Úgy gondolja csak olyanok vannak, akik ugyanannyit vagy többet engedhetnek meg maguknak mint korábban.

A nyugdíj logikáját nagyon veszélyes lenne megbontani szerinte. Orbán Viktor hangsúlyozta, nem a számítási módon kell változtatni, hanem emelni a nyugdíjakat.

A nyugdíj kérdése a kormányülésen is szerepel majd. A nyugdíjat a bérekhez mérni a nyugdíjas fogyasztói kosár helyett szerinte baloldali gondolat és nem jó. A kormány mindig a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz viszonyít és a miniszterelnök szerint ennek alapján

senkinek nem érhet kevesebb a nyugdíja, mint korábban.

Árrésstop és infláció

Úgy gondolja nem lehet előre megmondani, meddig kell élnie a kormánynak az inflációt csökkentő eszközökkel. Szerinte jól működik az árrésstop.

Budapest helyzete

Orbán Viktor szerint nincs olyan bírósági döntés, amiről a főváros beszél. Szerinte rengeteg kormányzati fejlesztés valósul meg Budapesten. 1,7 millió ember lakik a fővárosban, akik működtetik a várost, 5 millió lakos szerinte, hiszen a vonzáskörzetet is bele kell számítani a működésbe.

„Budapest minden más településhez képest rakétagyorsasággal fejlődik”

– közölte a miniszterelnök.

Nem akar megegyezni Budapesttel, henem inkább kormányozzák és működtessék a fővárost, akik ezt vállalták. Orbán Viktor emlékeztetett, 300 milliárdos adósságot vettek le a főváros válláról.

Matolcsy Györgyről is beszélt a miniszterelnök

Orbán Viktor azt mondta, szerint Matolcsy György sokat tett egy új Magyarország felvázolásáért 2010 óta, és úgy gondolja ő is sokat köszönhet neki és sokat tanult tőle.

Arra is kitért, miért választották újra 2010-ben.

„Mit gondol, miért hívtak vissza kormányozni? Szerettek? Szerintem nem.

– mondta Orbán Viktor. Szerinte azért szavaztak rá az emberek, mert az eszükre hallgattak. 2010-től rengeteg lyukat foltoztak be szerinte, teljesen más az adórendszer, más a családtámogatási rendszer. Mindezt Matolcsy nélkül nem tudták volna felépíteni szerinte.

Ami azóta történt, Orbán Viktor szerint más ügy. A Nemzeti Bank gazdálkodásával kapcsolatos ügy felderítése zajlik, akkor fog válaszolni a kérdésekre, ha már megvan a vizsgálat eredménye.

„Nem néz ki jól, amit eddig láttam”

– mondta. Ha egy forint is szabálytalanul eltűnt, annak szorulnia kell.

„Szoros is lesz”

– fogalmazott.

Adatszivárgás

A külügyi orosz hekkertámadással kapcsolatban azt mondta a miniszterelnök, hogy folyik a feltárás, bár nem mindent lehet, de kötelességük elmenni addig, amíg lehet.

A Tisza adatszivárgásával kapcsolatban is elmondta, az adatgazdának komoly felelőssége van, és morális kérdés is. Arra a kérdésre, hogy vannak olyan sajtótermékek, melyek lehozták az adatokat azt mondta, hogy az adatgazda felelőssége a kiindulópont, ő tartozik teljes felelősséggel. Számos kérdés merül fel a miniszterelnök szerint, például, hogy miért ukránok készítették az alkalmazást, ezekre a kérdésekre is választ fog adni szerinte a folyamatban lévő vizsgálat.

Magyar Péterről is beszélt Orbán Viktor

Orbán Viktor szerint nem Magyar Péter a kihívója – így nem is vitázik vele – hanem Brüsszel.

„Ennek a kígyónak a feje Brüsszelben van”

– mondta, hozzátéve, nem megy olyannal beszélgetni, akit külföldről finanszíroznak. Arra a kérdésre, hogy méltó kihívó-e szerinte Magyar Péter, azt mondta, erről kérdezzék meg a volt feleségét.

Kiderült, Orbán Viktort az ítélőképesség hiánya zavarja a kegyelmi ügyben.

„Emberekből építek várat. Ezt kormánynak hívják, meg nemzetnek is, ez az én munkám”

– mondta, azért fáj neki a kegyelmi ügy, mert ebből ütöttek ki két erős tartóoszlopot, akiknek nagy tapasztalata volt.

Kérdésre válaszolva elmondta, nem hívta vissza a közéletbe Varga Juditot, hanem múltidőben dicsérte, de valóban két lépcsőben szerinte alkalmas jelölt lett volna miniszterelnöknek.

Szerinte Lázár János szavaiban is van igazság. Eszerint lehet mindenről beszélni, de a munka számít, ez alapján gondolja úgy Lázár, hogy Varga Judit is hibázott. Ám a miniszterelnök megjegyezte, senki sem tökéletes, ő sem.

Arra a kérdésre, hogy jön-e még az ATV-be, azt mondta:

„Arra kérem, az ATV ne fogadjon el külföldi pénzt, és akkor jövök.”