Történelmi döntés.

Az ENSZ elfogadta a Trump-adminisztráció gázai béketervét

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta azt a határozatot, amely jogi keretet biztosít az Egyesült Államok gázai tűzszüneti és újjáépítési kezdeményezéséhez. Az amerikai béketerv elfogadását diplomáciai előrelépésnek értékelték. A döntés 13 igen mellett, ellenszavazat nélkül született meg, ugyanakkor Oroszország és Kína tartózkodott a szavazástól.

A dokumentum egy továbbfejlesztett, 20 pontos amerikai tervre épül, amely új irányítási struktúrát teremtene a háború sújtotta terület számára. A javaslat szerint egy nemzetközi felügyelőkből álló „béketanács” ellenőrizné azt a technokrata, politikától független bizottságot, amely átmenetileg ellátná Gáza kormányzását. Ezen testület feladata lenne az újjáépítés finanszírozásának koordinálása mindaddig, amíg a palesztin hatóság a biztonsági tanács által elvárt reformokat végre nem hajtja.

„Gratulálok a világnak az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának hihetetlen szavazatához, amely percekkel ezelőtt

elismerte és jóváhagyta a BÉKETANÁCSOT,

amelynek elnöke én leszek, és amelyben a világ legbefolyásosabb és legelismertebb vezetői vesznek részt”

– írta közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök.

Sok ország csatlakozott

A javaslat mögé számos arab és muszlim ország is felsorakozott, köztük

  • Egyiptom,
  • Jordánia,
  • Katar,
  • Szaúd-Arábia,
  • az Egyesült Arab Emírségek,
  • valamint Indonézia,
  • Törökország
  • és Pakisztán.

Stabilizálódhat a térség, de vannak kihívások

A szakértők úgy látják, ez a széleskörű támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy Moszkva és Peking ne éljen a vétójogával.

Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet a voksolás előtt Gázát „földi pokol”-ként jellemezte, és a határozatot olyan lépésként mutatta be, amely emberi életeket menthet meg.

Az ENSZ tanácsának döntései kötelező erejűek, de végrehajtásuk nem kötött közvetlen kényszerítő mechanizmushoz, így a testület elsősorban szankciókkal reagálhat a szabálysértésekre.

A térség stabilizációja ugyanakkor számos gyakorlati problémát is jelent: a határozat feladatul szabja a gázai fegyveres infrastruktúra felszámolását és a katonai csoportok lefegyverzését, azonban a békefenntartó-kontingenseket adó államok – köztük Egyiptom, Indonézia, Törökország és az Emirátusok – attól tartanak, hogy erőik közvetlen összetűzésbe kerülhetnek a Hamász fegyvereseivel.

További probléma lehet a rendezés során, hogy – mivel Izrael tovább folytatja gázai hadműveleteit –, már a ciszjordániai területekről is újabb erőszakos incidenseket jelentettek.

(nytimes.com /Nyugati Fèny nyomán)

Kapcsolódó:

Trump szerint „a Hamászt el kell intézni”