Meredek állítás.

A magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része

– jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Gazdasági bizottságában. Az is kiderült, a kormány idén 0–1 százalék közötti gazdasági növekedésre számít.

A miniszter szerint a növekedést egyelőre a fogyasztás támogatja, a beruházások majd 2026 közepétől erősíthetik a gazdaságot. A fogyasztás által vezérelt növekedés hosszú távon nem fenntartható, de rövid távon tolerálható és kívánatos.

A magyar gazdaság nagyban kitett a német gazdaságnak

A miniszter hosszan beszélt a német gazdaságról, a magyar növekedési kilátásokat ugyanis a háború mellett szerinte elsősorban az befolyásolja. A magyar autóexport 42 százaléka, az akkuexport 55 százaléka Németországba megy az áttételes exportot is figyelembe véve.

„A magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része”

– jelentette ki Nagy Márton. Hozzátette: a hazai és a német járműipar termelésének ingadozása tökéletes tandemben mozog.

„A német üzleti hangulatindexek nagyobb pontossággal jelzik előre a magyar GDP alakulását, mint a hazai hangulatindexek”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban.

Költségvetési hiány és államadósság

A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Nagy Márton kiemelte az idei és a jövő évi GDP-arányos hiánycélok 5 százalékra emelését. A miniszter elismerte, hogy ez „engedést” jelent, de hangsúlyozta, hogy a hiány ezzel együtt sem nő (csak stagnál). Szerinte az államadósság nem fog nőni, a GDP-arányos mutató idén és jövőre is annyi lesz, mint tavaly:

73,5 százalék.

A költségvetési lazítást a miniszter részben a német gazdaság gyengélkedésével, másrészt a Magyar Nemzeti Bank döntésivel indokolta.

A jegybank monetáris politikája ugyanis szigorú az infláció leszorítása és a forint árfolyamának stabilizálása érdekében. Szigorú monetáris politika mellett a költségvetés „nem tehet mást”, mint hogy enged, és fiskális eszközökkel igyekszik élénkíteni a gazdaságot – fejtette ki.

Ilyen inflációra számít a kormány

Idén az infláció 4,6 százalékra várható, jövőre éves átlagban 3,6 százalék lehet, ekkora mértékben emelik majd a nyugdíjakat is januárban. A miniszter egyelőre nem beszélt arról,

kivezetik-e az árrésstopot februárban.

(hvg.hu /Nyugati Fény nyomán)