Valódi HírekÚjabb szorítás.
több ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított
a magyar kormány ellen. Álláspontjuk szerint Magyarország a magyar kormány több uniós előírásnak – köztük a médiaszabadságra, a hiteles fordítások piacára, valamint az élelmiszer- és drogériai termékek árréskorlátozására vonatkozó szabályoknak – nem felel meg.
Egy külön eljárás a Mol bizonyos lépéseihez kapcsolódik, amelyek a bizottság szerint ellentétesek az Európai Unió (EU) befektető-állam választottbírósági szabályaival.
A magyar médiaszabályozás nem felel meg a rendeletnek a bizottság szerint
Idén augusztusban lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló rendelet, amely alapján a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A bizottság megállapításai szerint Magyarország több ponton nem felel meg a rendeletben szereplő előírásoknak, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének védelmét, valamint az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő biztosítását célozzák.
A bizottság szerint a magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem felel meg bizonyos uniós követelményeknek. Felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amire két hónap van válaszolni. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az eljárás továbbvihető, és az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.
Az árréstop miatt is eljárás indult
Külön eljárás indult a hiteles fordításokra vonatkozó kizárólagosság miatt is. A bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás, amely az OFFI Zrt.-nek biztosítja a hivatalos célra készült hiteles fordítások elkészítésének jogát, indokolatlan korlátozást jelenthet a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága szempontjából, valamint összeütközésben állhat az uniós alapszerződések és a szolgáltatási irányelv egyes rendelkezéseivel.
A bizottság szintén kifogásolta, hogy a hiteles fordításokra vonatkozó közbeszerzési szerződések mentesülnek az uniós közbeszerzési szabályok alól. Erre az ügyre is két hónapos válaszadási határidő vonatkozik.
Két további eljárás az élelmiszer- és drogériai termékek értékesítésére bevezetett
árrés-korlátozásokkal foglalkozik.
A bizottság szerint a beszerzési és eladási ár közötti különbözet meghatározása egyes esetekben olyan alacsony, hogy a kereskedők számára nem biztosítja a működési költségek fedezését. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás figyelmen kívül hagyhatja, hogy a vállalkozásoknak további költségeik is vannak – például személyzet, ingatlanfenntartás és adók –, ezért az intézkedések egyes piaci szereplők gazdasági működését is befolyásolhatják.
A Mol is érintett
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az EU-n belüli befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértés központjában a Mol ügyletei állnak. Az uniós végrehajtó testület szerint különösen aggályos, hogy a magyar kormány ettől a jogsértő lépéstől nem tiltotta el a Molt, noha közvetett irányítása van a társaságban. A mostani eljárás így nem csupán konkrét ügyekről szól, hanem Magyarország általános uniós jogértelmezéséről is.
Egyfelől a Mol egy EU-n kívüli ország bíróságán kérte egy olyan választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását, amelyet az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján nyert – vagyis egy uniós tagállamok közötti vállalat-állam ügyben született ítéletről van szó. Másrészről a Mol egyik leányvállalata újabb, uniós tagállam elleni választottbírósági eljárást indított, ismét az Energia Charta Egyezmény 26. cikkére hivatkozva.
A bizottság bejelentése után szinte rögtön gyengülni kezdett a forint. A Portfolio szerint ez egyértelműen az Európai Bizottság bejelentésével és a Bloomberg cikkével függhet össze.
(index.hu /Nyugati Fény nyomán)
Kapcsolódó:
Dobrev Klára beszéde után feszült csönd ült az Európai Parlamentre
Baj van: Orbán Viktor olyan kijelentést tett Európáról, aminek súlyos következménye lehet
