Valódi HírekÚjra súlyos pénzeket veszíthet Magyarország.
Két hét múlva, az év végével – a magyar kormány jelzésének hiánya miatt – újabb
egymilliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás kerül ki
a kötelezettségvállalások közül Magyarországot érintően – figyelmeztetett szerdán az Európai Bizottság költségvetési biztosa.
Piotr Serafin arra a forrásvesztésre utalt, amely 2024 végén már biztossá vált és azóta évente ismétlődik körülbelül egy–egymilliárd euróval.
A befagyasztott források egy része már nem lesz többé elérhető
Az oka a feltételességi eljárás, amelyet 2022 végén a magyar mellett csak a lengyel kormány nem szavazott meg. A mechanizmussal eredetileg nagyjából 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be. Ennek az időarányos része az, amely „többé nem elérhető”.
Az eljárás 17 feltételét eddig hivatalosan nem sikerült megoldani, bár a kormány bármikor kérhetné a feltételek újraértékelését. Eddig csak egynél tette meg a 17-ből, akkor is úgy, hogy bevallottan nem teljesített minden bizottsági elvárást. Az Európai Bizottság ennél az egyetlen feltételnél,
a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is tucatnyi problémát látott.
A testületnek 2023 végén az eljárás összes feltételét hivatalból értékelnie kellett. Ekkor is úgy látta, hogy nem teljesült mindegyik. A kormány már most szinte biztosan késne, ha értékelést kérne a bizottsági elemzés, a tanácsi szavazás és a téli szünet idejét figyelembe véve.
Bóka János EU-ügyi miniszter januárban arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány minden feltételt teljesített. Úgy vélekedett:
„nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni”.
Dobrev Orbánt és Magyart emlegette, Deutsch durva politikai támadást látott Magyarországgal szemben
Ez a vita nem csak elvekről vagy egy elvont fogalomról, hanem a „hétköznapi életünkről szól” – jelentette ki Dobrev Klára. A DK elnöke szerint „a jogállam nekünk a mindennapokban okoz gyomorszorító bizonytalanságot”, a hiánya pedig „tönkreteszi az életünket.
„Mi azért lettünk Európa legszegényebb országa 15 év alatt, mert egy egypárti kétharmad teljhatalommal tönkretette az országunkat és elvette a jogállamot, ezért szegényedtünk el”
– mondta.
Dobrev a szocialista frakció vezérszónokaként azzal vádolta a „a magyar jobboldalt”, hogy „mintha nem tekintené fontosnak a jogállamot”. Orbán Viktortól „megszoktuk, ő összevissza beszél, hogy ez csak egy bunkósbot, amit Brüsszel arra használ, hogy elvegye az európai uniós támogatásokat”, pedig „hány jachtot és kastélyt tudnának venni a pereputtynak és az Orbán-családnak belőle”.
Ugyanakkor szerinte „a Tisza Párt és annak vezetője, Magyar Péter is úgy tekint a jogállamra, mint ami nem olyan fontos”, egy partizános interjújából idézve egy mondatot. Hozzátette, „ha jogállam lenne Magyarországon”, akkor „a hivatalok nem packázhatnának az emberekkel, a főnökök nem zsigerelhetnék ki mindenhol a magyar embereket, a magyar munkásokat”.
„Nem nyúlhatnák le a Balatont, a Fertő-tavat, a kastélyokat és a földeket, és több százezer magyar devizahiteles kaphatna kárpótlást az Európai Bíróság döntése szerint, ami jár nekik. Ha jogállam lenne Magyarországon, akkor nem az ellopott európai uniós milliárdok és nem a pedofil mocskos bűnelkövetők jutnának mindenkinek az eszébe a Fidesz–KDNP kormányról”
– jelentette ki.
A Patrióták Európáért frakció vezérszónokaként Deutsch Tamás úgy vélte, a jogállamiság „az egy duma, mese habbal. A valóságban brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról van szó”.
(telex.hu /Nyugati Fény nyomán)
