Putyin üzent.

Pénteken évértékelővel egybekötött sajtótájékoztatót tart Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindenki arra a kérdésre keresi a választ:

mikor ér véget az orosz–ukrán háború?

Hagyományos, orosz újságírókkal folytatott évértékelő beszélgetését követően, hosszú sajtótájékoztatón fogadja Putyin a nemzetközi média kérdéseit is. Az orosz vezető 2001 óta hasonló formátumban tájékoztatja a nyilvánosságot döntései hátteréről.

Az elnöknek idén is számos kényes kérdést kell megválaszolnia, kezdve az Oroszországban tomboló inflációval, saját jövőjén és a nukleáris fegyverkezésen keresztül, egészen addig, amit a Kreml „különleges katonai műveletnek” hív Ukrajna területén.

Lehet béke Ukrajnában?

Putyin a sajtótájékoztató elején rögtön a háborúról beszélt. Az orosz elnök véleménye szerint a konfliktust a kijevi rezsim indította 2014-ben, amikor megtámadta az ország keleti, oroszok lakta területeit, ettől függetlenül próbálnak párbeszédet folytatni, és Oroszország „egész végig békés megoldást keresett”, de Kijev „visszautasítja a konfliktus békés eszközökkel történő lezárását”.

Az elnök azzal folytatta, hogy az orosz csapatok az egész frontvonalon előrenyomulnak, és hamarosan még több fontos várost foglalhatnak el.

„Magabiztos vagyok, hogy katonáink az év végéig még több új sikert aratnak majd”

– fogalmazott. Hozzátette: az ukránok „Stratégiai veszteségeket szenvedtek, már szinte egyáltalán nincsenek tartalékaik.”

Putyin „rablásnak” nevezte az orosz vagyon lefoglalását

Az orosz elnök ezután a gazdaság teljesítményét összegezte, megköszönte a kormánynak, hogy alacsony költségvetési hiánnyal zárta az évet. Kiemelte, hogy a reálbérek emelkedtek, rekordalacsony a munkanélküliség Oroszországban, a jegybanki tartalékok növekednek, mindezt a nyugati szankciók ellenére.

Mivel az Európai Unió (EU) nem tudott megállapodni a 210 milliárd eurós blokkolt orosz állami vagyon lefoglalásáról, egy 90 milliárd eurós hitelt vesz fel Ukrajna megsegítésére 24 tagállam együttműködésével.

Putyin szerint a lefoglalás egyszerű rablás,

és az EU azért hátrált meg, mert féltek a következményektől. Egyrészt attól, hogy az Eurózónába vetett bizalom megrendül, másrészt Oroszország válaszától.

„És ami a legfontosabb: mindegy, hogy mit és hogyan lopnak el, végül vissza kell adniuk”

– mondta Putyin. Kifejtette, szerinte az EU országai súlyos gazdasági helyzetben vannak. Példaként említette Franciaországot, ami az orosz vezető állítása szerint komolyabb államadóssággal küzd, mint Moszkva.

Ezer ukrán katona földi maradványait juttatták haza

Putyin elnök ismertette tanácsadói jelentését, amely szerint Moszkva legutóbb mintegy ezer ukrán katona földi maradványait juttatta vissza Kijevnek, cserébe pedig hazatérhetett 26 orosz katona holtteste. Ez török közvetítéssel valósulhatott meg, ugyanis 2022-ben Isztambulban a felek megállapodtak erről.

Putyin a díszlettel is üzent

A műsor díszlete is felűnő, ugyanis az orosz elnök mögé kivetített gigantikus térképen a Krím-félsziget, Donyeck, Luhansz, Zaprozzsija és Herszon megye is Oroszországhoz tartozik.

Ezzel Putyin egyértelműen jelzi, hogy Moszkvának nem áll szándékában lemondani a területekről. Jelenleg a területek kérdése az egyik legfontosabb összeütközési pont Oroszország és Ukrajna között.

Putyin évértékelője 2025.12.19

Vlagyimir Putyin évértékelője 2025.12.19

(index.hu / Nyugati Fény nyomán)

Kapcsolódó:

Kiderült, mit mondott Orbánnak Putyin az EU-csúcs előtt