Más a főszereplő.

Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője június elején egy interjúban arról beszélt, hogy

komoly kétségei vannak a Tisza Párttal kapcsolatban.

Hiányolja a szervezeti hátteret, a programot és a belső demokratikus működést. A Fidesz esetében azt emelte ki, hogy erőpolitikát folytat, ami visszaüthet.

A gyermekvédelem ügyét érintette több ügy is az elmúlt évben

Karácsonyi interjújában arra a kérdésre, hogy melyik 2025-ös esemény vagy folyamat lehet hosszabb távon is meghatározó a politikai erőviszonyok szempontjából, Fodor Gábor többek között kiemelte, ha még korábbra tekintünk vissza, a folyamat gyökere a romló gazdasági helyzetben keresendő, amely olyan mértékű társadalmi elégedetlenséget termelt ki, hogy abba aztán Magyar Péter „be tudott robbanni”.

Szerinte ez felkavarta a politikai viszonyokat, a másik meghatározó téma pedig a kegyelmi ügy volt, és a Szőlő utcában történtek. Fontos, hogy mindkét eset a Fidesz politikájának egyik pillérét,

a gyermekvédelem ügyét érinti súlyosan.

Úgy vélte, ugyanakkor a Fidesz érdemben fel tudta venni a kesztyűt Magyar Péterrel szemben 2025-ben. Arra a kérdésre, hogy a Szőlő utcai ügy miatt a téli időszakot elveszítheti-e a kormányoldal, azt válaszolta: ezt ilyen egyértelműen nem lehet kijelenteni.

„Az, hogy a kormány a konkrét esetben elkezdett határozottan fellépni, több dolgot is jelenthet. Mindenekelőtt azt, hogy hosszú idő után végre történik valami: egy korábbi mulasztást próbálnak most pótolni, rendbe tenni”

– fogalmazott Fodor Gábor, utalva arra, hogy a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatóját és több dolgozóját is letartóztatták.

A volt miniszter nem tartja kizártnak, hogy a Szőlő utcai ügy következményeként további problémák,

újabb „csontvázak” kerülnek elő.

Szerinte egyelőre emiatt is nehéz megítélni, hogy mindez hosszabb távon milyen politikai hatással lesz a kormányoldalra az ügy.

Az ellenzéki tábort nem Magyar Péter iránti lojalitás, hanem a miniszterelnökkel szembeni elutasítás tartja össze

Fodor Gábor azonban hangsúlyozta: az ellenzéki oldalon valójában nem Magyar Péter a főszereplő, hanem Orbán Viktor.

Az ellenzéki tábort

nem a Magyar Péter iránti lojalitás

vagy személyes szimpátia tartja össze, hanem a miniszterelnökkel szembeni elutasítás. Éppen ezért a 2026-os országgyűlési választás középpontjában szerinte Orbán Viktor áll: a kampány alapvetően az őt elutasító és az őt támogató politikai táborok szembenállásáról szól.

A volt miniszter szerint a választás kimenetelét mégsem ez a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el,

hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom-gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.

Ide tartoznak azok a választók, akik kevésbé követik napi szinten a politikai híreket, ezért döntéseiket inkább saját gazdasági és egzisztenciális helyzetük alakulása, illetve morális érzékenységük befolyásolja. Úgy vélekedett, hogy a közvélemény-kutatások jellemzően

a listás szavazások eredményeit mérik,

miközben az egyéni választókerületekben a Fidesz tartalékokkal rendelkezik, ami részben ellensúlyozhatja az országos erőviszonyokat.

A közélet hangneme tovább durvult

Fodor Gábor szerint Magyarország feszült, erősen polarizált politikai hangulatban lép át a 2026-os választási évbe. A kampányidőszakra jellemző várakozás ezúttal is felerősödik, a közélet hangneme tovább durvult, ami szerinte nemcsak a politikát, hanem a társadalmi viszonyokat is mérgezi. Tapasztalata alapján a politikai elit kommunikációja közvetlenül hat a közbeszédre: ha a közéletben elfogadottá válik az agresszív, lekezelő stílus, az a társadalomban is legitimálja ezt a magatartást.

Szerinte a választások utáni megnyugvást kizárólag egy szélesebb politikai kiegyezés teremtheti meg, függetlenül attól, melyik oldal nyer.

„Magyarország hosszú távú stabilitásához szükség lenne olyan, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti célokra, amelyekben a különböző politikai oldalak egyet tudnak érteni”

– jelentette ki a volt miniszter.

(index.hu /Nyugati Fény nyomán)