Valódi HírekGeopolitikai fordulat jön.
Ahogy beszámoltunk róla: az Egyesült Államok bombázni kezdte Venezuelát, támadás érte Caracast, valamint Miranda, La Guaira és Aragua államokat. Ezután elfogták Nicolas Madurót venezuelai elnököt és feleségét, majd elvitték őket az országból. Eddig összesen négy ország ítélte el nyilvánosan az USA tettét és a legtöbben bár felrótták nekik a nemzetközi jog megsértését, kritizálták a Maduro vezette kormányt is. Terták Elemér közgazdász szerint az akció vesztese lehet még Kuba, Kína, Oroszország és Irán is.
Kuba vezeti a mezőnyt
Kuba lehet a legnehezebb helyzetben, bár nem katonai célpontként tekinthet rá az Egyesült Államok, szorulhat körülöttük a gazdasági hurok. Ahhoz, hogy a Karib-tengeri szigetállam energiaigénye ki legyen elégítve, importra szorul, mivel a saját energiaforrásaik kiaknázásához nincs elég erőforrásuk.
Kuba legfontosabb partnere pedig pont Venezuela,
ahonnan kedvezményes áron kapták az olajat kubai szakemberek és haderő szolgáltatásaiért cserébe. A szankciók és egyéb problémák miatt ez a megállapodás nem fedezi az energiaigényt, máshonnan pedig nem sikerült pótolniuk. Mivel pedig az Egyesült Államok Kubát is ideológiai fenyegetésnek tartja és fontos szerepet tölt be a geopolitikai sakktáblán, nem kizárt, hogy politikai és gazdasági irányváltásra kényszerül majd.
Irán sincs jóban az Egyesült Államokkal
Venezuela és Irán között már régóta fennáll egy jó kapcsolat, amely a korábbi vezetők ideológiai kapcsolódásán,
az Egyesült Államokkal szembeni közös ellenálláson alapul.
Irán súlyos gazdasági válsággal küzd és Maduro bukásával a befektetések is bizonytalanná váltak. Irán kormánya kiállt a Madura-rezsim mellett, ez pedig tovább fokozhatja az ország nemzetközi elszigetelődését.
Venezuela volt Oroszország legfontosabb latin-amerikai kapcsolata
Venezuela legfontosabb geopolitikai szövetségese Oroszország, Oroszországnak pedig a legfontosabb latin-amerikai kapcsolata Venezuela. 2005-től kezdve Venezuela hatalmas értékben vásárolt fegyvereket Oroszországtól, 2008-tól pedig rengeteg egyéb közös fejlesztésről, megállapodásokról tárgyaltak.
Maduro egyértelműen kiállt Vlagyimir Putyin mellett az orosz–ukrán háború kirobbanásakor is,
Putyin pedig Maduro mellett a vitatott 2024-es választási győzelme után. A háború miatt viszont Oroszország már nem tudta biztosítani a fegyverek exportját, hiszen belföldön volt rá szükségük, illetve szövetségeseit sem tudta támogatni katonai fellépéssel. Így kérdéses, hogy a jövőben vissza tudja-e szerezni a vezető szerepet a hadiipari piacon és megtartani szövetségeseit.
Kína is szoros kapcsolatban volt Venezuelával
Kínának is Venezuela volt a legfontosabb latin-amerikai bázisa, az ország olajexportjának nagyjából 80 százalékát vette át az elmúlt hónapokban. Kína viszont mindent meg fog tenni, hogy előnyt kovácsoljon a helyzetből, és ne maradhasson az USA a világ vezető szuperhatalma. Emellett Latin-Amerika is jövedelmező célponttá válhat a kínai fegyverek exportja számára. Ráadásul az
Egyesült Államok akciója ürügyül szolgálhat Kínának Tajvan elfoglalására, ennek pedig már előjelei is vannak.
Hogy mennyire eszkalálódik a venezuelai helyzet, még sok tényezőtől függ, egyelőre nem látni, mi az Egyesült Államok hosszútávú célja és hogyan fognak reagálni az országok.
(portfolio.hu /Nyugati Fény nyomán)
Kapcsolódó:
Elszabadulhat a „jaguár”: Kolumbia elnöke keményen üzent Trumpnak
