Megrokkanhat a költségvetés.

Kezdeményezték a Magyarországnak járó 10 milliárd euró visszavonását

Az Európai Bizottságnak vissza kellene vonnia azt a 2023-as döntését, amivel 10 milliárd eurót szabadított fel Magyarország részére – közölte az uniós bíróság egyik vezető jogi tanácsadója.

Az Európai Unió Bírósága szerint a Bizottság megsértette saját szabályait, amikor 2023 decemberében feloldotta a Magyarországnak szánt blokkolt EU-s forrásokat, így vizsgálják az Európai Parlament ügyben benyújtott keresetét is.

Javasolják az EU-s forrásokról szóló határozat megsemmisítését

A Politico szerint a pénzeket korábban jogállamisági problémák okán tartották vissza. EP-képviselők közlése szerint az Európai Bizottság azért döntött így, mert egy korábbi EU-csúcson elengedhetetlen volt a magyar miniszterelnök „együttműködése” Ukrajna támogatását illetően.

A lap információi szerint Tamara Ćapeta főtanácsnok indítványa – amely az uniós források felszabadításáról hozott bizottsági határozat megsemmisítését javasolja – várhatóan irányadó lesz a Luxembourgban eljáró bírák számára, akik az ügyben a következő hónapokban hozzák meg végleges döntésüket. Emlékeztettek, a főtanácsnokok nem ítélkező bírák, hanem a Bíróság munkáját segítő jogi szakértők, akik összetett vagy precedensértékű ügyekben készítenek részletes szakvéleményt.

Ćapeta álláspontja szerint az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogállamisági feltételrendszert, amikor még a magyar vállalások teljes körű végrehajtása előtt döntött a pénzek folyósításáról. Úgy véli,

a testület nem győződött meg kellő alapossággal arról, hogy a vállalt reformok maradéktalanul teljesültek.

A főtanácsnok kifogásolta azt is, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos vizsgálatot a Kúria függetlenségét és az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezését illetően. Ezeket a kérdéseket az Európai Parlament szintén aggályosnak tartotta, és hiányolták a részletes értékelést.

Felmerült, hogy vissza kell fizetni a pénzt

A főtanácsnok emellett a döntés indokolásának átláthatóságát is bírálta, hangsúlyozva, hogy a források felszabadítását nem támasztották alá kellően részletes érvek. A közlemény szerint

a Bizottság nemcsak Magyarországnak, hanem az uniós polgároknak is magyarázattal tartozik.

Felmerült a visszafizetés eshetősége is. René Repasi német EP-képviselő, uniós jogász közölte: amennyiben a Bíróság megsemmisítené a határozatot, az a Bizottság számára a már kifizetett összegek visszakövetelését tehetné szükségessé. Ha Magyarország nem teljesítené a visszafizetést, a Bizottság más, egyébként járó támogatások összegét csökkenthetné a tartozás mértékéig.

„Amennyiben Magyarország nem fizet, a Bizottság csökkentheti a Magyarországot megillető egyéb kifizetéseket a visszafizetendő összeggel”

– közölte a német EP-képviselő.

Értékelésük szerint az ítélet jelentős precedenst teremthet abban a tekintetben, mekkora mérlegelési mozgástere van az Európai Bizottságnak a jogállamisági szempontok értékelésekor, különösen az Általános Rendelet (CPR) alkalmazásában, amely szigorú feltételekhez köti az uniós források kifizetését.

A Bizottság egy 2025 októberi meghallgatáson azzal védekezett, hogy Budapest hivatalosan teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó előre meghatározott technikai mérföldköveket, ezért az uniós testületnek fel kellett szabadítania az alapokat.

A főügyész véleménye azonban megegyezik az Európai Parlament jogászainak azon érvelésével, miszerint a Bizottságnak szélesebb körben kellett volna megvizsgálnia a magyarországi jogállamisági hiányosságokat. Álláspontjuk szerint helytelenül értékelték az igazságszolgáltatási reformcélok teljesülését.

(politico.eu / mfor.hu nyomán)

Kapcsolódó:

https://nyugatifeny.hu/2026/02/12/sulyos-jogsertest-kovetett-el-a-magyar-kormany-eljarasokat-indithatnak-orbanek-ellen

https://nyugatifeny.hu/2026/02/06/koran-orultek-orbanek-gondok-vannak-a-hitellel-ujabb-eu-s-penzeket-bukhat-el-magyarorszag

https://nyugatifeny.hu/2025/12/18/eu-s-penzek-orban-kormany-europai-bizottsag