Valódi HírekVáratlan árrobbanás .
Mintegy 50 százalékkal nőtt a gáz ára az iráni konfliktus miatt
Az eszkalálódó közel-keleti helyzettel Európa váratlan kihívásokkal találta szemben magát. Az iráni konfliktus kitörése után a gázárak egy nap leforgása alatt 50 százalékkal megugrottak Európában, míg az Egyesült Államokban ugyanez a drágulás csak 6 százalékos. A szakértők szerint a hosszú évek óta tartó európai energiapolitika „gyümölcsei” most kezdenek „beérni”.
„Az EU-nak a versenyképességi ötletelgetések helyett először a világ legönkárosítóbb energiapolitikájával kellene kezdenie valamit”
– mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
Sebezhető lett Európa
Tatár Mihály szerint az iráni háború kitörése után a nyugati média váratlanul ébredt rá egy régóta közismert tényre.
„Az EU energiapolitikája mellett egyébként mindig kiálló Politico megállapította, hogy az EU szinte minden fosszilis üzemanyagát importálja,
ami sebezhetővé teszi geopolitikai konfliktusok esetén”
– mondta az elemző az economx.hu-nak adott interjújában. Hozzátette, a Financial Times a krízist „ébresztő”-nek nevezte „az elbizakodott gázfogyasztók számára”, utalva az Európai Unióra, vagyis ránk.
Energiaársokk
A német sajtóban mindeközben arra a kérdésre is elkezdték keresni a választ, hogy jön-e az „energiaársokk”.
„A háború megindulását követő 24 óra alatt a piacok leszámoltak azzal a szellemi buborékkal, amelyben a nyugat-európai elitek éltek”
– mondta a szakértő.
Az elmúlt hetekhez képest jelentősen megdrágultak az energiahordozók: az olaj és a dízel ára mintegy 25 százalékkal emelkedett. A Hormuzi-szorosban történt hajótámadások, valamint a világ egyik legfontosabb gázexportőrének számító Katar kitermelésének leállása miatt
az európai gázárak egyetlen nap alatt körülbelül 50 százalékkal emelkedtek.
A költségek gyorsan megugrottak, miközben a tartalékok szintje alacsony. Az elemzők véleménye szerint a közel-keleti válság a tengeri szállítás és a biztosítás díjait is rendkívül megemelte, ez pedig gyakorlatilag az egész világpiacra hatással van.
A bizonytalan ellátás hatásai más nyersanyagpiacokra is begyűrűznek: az alumínium és több fontos vegyipari alapanyag ára is emelkedni kezdett, miközben Európa ezekből egyre inkább importra szorul.
A németek már léptek
Németországban ezért rendkívüli „energia-munkacsoport” létrehozását jelentették be. Több európai országban, különösen Németországban már korábban is alacsony volt a gáztárolók töltöttsége, a jelenlegi helyzet pedig még nehezebbé teszi a készletek feltöltését.
Az energetikai szakértő szerint a kialakult helyzet részben az elmúlt évek európai energiapolitikájának következménye, amelynek hatásai most kezdenek igazán érzékelhetővé válni.
„Mi baj lehet abból, ha üldözzük az atomenergiát, ahogy az EU tette 2024-ig, és ledózeroljuk a világ egyik legjobb atomerőműparkját Németországban?”
– vetette fel.
Az USA profitálhat a helyzetből
Az elemző szerint az atomenergia visszaszorítása, az európai gázkitermelés korlátozása, valamint az orosz energiahordozók importjának leállítása miatt
Európa kiszolgáltatottabb lett az energiaellátásban.
Hangsúlyozta, miközben Európa a magas árakkal küzd, a nagy ázsiai gazdaságok részben szénenergia és kedvezményes orosz import segítségével mérsékelni tudják a költségeiket. Az Egyesült Államok szintén profitálhat a helyzetből, mivel az amerikai LNG-export iránt élénkülhet a kereslet.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség és a katari LNG-termelés leállása miatt az európai gázár rövid idő alatt jelentősen megemelkedett. A szakértők ezzel kapcsolatba kiemelték, hogy ez Európában – így Magyarországon is – drágíthatja az energiaellátást. Hazánk esetében a drágulás legfőbb okai mégis a gyenge forint és a meglévő gázszerződések lehetnek.
(Címlapkép: illusztráció) (Nyugati Fény nyomán)
