Jelentős változások jönnek a bérek átláthatóságában. A munkáltatónak új kötelezettségekhez kell alkalmazkodnia az uniós bértranszparencia-szabályok miatt.

Az új szabályozást legkésőbb 2026. június 7-ig kell beépíteni a magyar jogrendbe, bizonyos elemei azonban már korábban is életbe léphetnek. Érdemes tehát a munkaadóknak időben felkészülniük – figyelmeztetett korábban az Adó Online.

A munkavállalók információt kérhetnek az azonos munkakörök átlagbéréről is

A változások minden vállalkozásra vonatkoznak, mérettől függetlenül. A jövőben például már az álláshirdetésekben is fel kell tüntetni a kezdő fizetést vagy a bérsávot. Emellett a munkavállalók kérhetnek információt a saját fizetésükről, illetve az azonos munkakörök átlagbéréről – nemek szerinti bontásban.

Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknek további feladataik lesznek: átláthatóvá kell tenniük a bérezési rendszert és a fizetésemelések szabályait. A tagállamok ugyan adhatnak könnyítést a kisebb cégeknek, de az alapelv mindenhol érvényes marad.

A nagyobb vállalatoknál új kötelezettség jelenik meg: rendszeresen jelenteni kell a férfiak és nők közötti bérkülönbséget. Ez 100 fő felett 2031-től válik kötelezővé, míg 150 fő felett már 2027-ben el kell készíteni az első jelentést.

Ha a különbség meghaladja az 5 százalékot, és nincs rá objektív magyarázat, akkor a munkáltatónak a dolgozók képviselőivel közösen kell kivizsgálnia az okokat.

Azonos munkáért azonos bér jár

A szabályozás egyik legfontosabb alapelve, hogy ugyanazért a munkáért ugyanaz a fizetés jár – nemtől függetlenül. Vagyis sem a férfiak nem kereshetnek többet csak azért, mert férfiak, sem a nők nem kaphatnak kevesebbet pusztán a nemük miatt.

Ugyanakkor nem minden bérkülönbség tilos: elfogadható, ha az eltérés például tapasztalatból, végzettségből vagy munkakörülményekből adódik. A különbséget azonban minden esetben a munkáltatónak kell indokolnia.

Nem lesz minden nyilvános

Sokakban felmerül, hogy a „bértranszparencia” teljes nyilvánosságot jelent, de ez nem így van. A cégeknek nem kell közzétenniük, ki mennyit keres, és nem kell publikálniuk a teljes bérstruktúrát sem.

A legtöbb kötelezettség belső működésre és a dolgozók tájékoztatására vonatkozik. Kifelé elsősorban az álláshirdetésekben megjelenő bérsávok lesznek láthatók, illetve a nagyobb cégek jelentései a hatóságok számára – ezek sem feltétlenül lesznek nyilvánosak – hívta fel a figyelmet Kertész-Balázs Nikoletta HR-szakértő és Kertész Gábor adószakértő.

(blikk.hu /Nyugati Fény nyomán)