Az OTP éves közgyűléséről üzent.

„Nagyon jó helyzetben vagyunk, mert Varga Mihály jegybankelnök úr jelezte, hogy nem kíván felszólalni”

– kezdte beszédét Csányi Sándor igazgatósági elnök az OTP Bank rendes éves közgyűlésén, amelyen Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, illetve Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója is részt vett.

Csányi Sándor a Tisza Párt győzelmével kapcsolatban is kifejtette gondolatait. Ahogy az is elhangzott, hogy 300 milliárd forint osztalékot fizet a bank.

Növekedésről számolt be Csányi

„Kiváló eredményekről tudok beszámolni”

– mondta Csányi, aki ezt követően Csányi Péter vezérigazgatóval együtt értékelte a részvényesek előtt a bank teljesítményét, helyzetét, kilátásait. Beszéltek a magyar gazdaság helyzetéről és az állami plusz terhekől is.

Az OTP mára öt országban számít meghatározó banknak, miközben 11 év alatt 4,5-szeresére növelte hitelállományát, és 14 akvizícióval építette ki erős lábakon álló régiós jelenlétét. a konszolidált mérlegfőösszeg elérte a 118 milliárd eurót, aminek 70 a külföldi leányvállalatok adják.

A csoportszintű adózás utáni eredmény 1146 milliárd forint lett, ami 7 százalékos növekedést jelent. 2026-ra a bankot érintő plusz adók miatt 330 milliárd forintos teherrel számol a menedzsment.

A növekedésben az otthon start program látványos fordulatot hozott: a lakáshitel-igénylések volumene a program indulása után rövid idő alatt többszörösére nőtt, az OTP piaci részesedése pedig történelmi csúcs közelébe, 33,5 százalékra emelkedett.

A bankvezetés egyértelműen jelezte: a bankszektort terhelő állami intézkedések mértéke nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. Az extraprofitadó, a tranzakciós illeték és egyéb szabályozási terhek együttesen jelentős profitelvonást jelentenek.

Üzent a leendő Tisza-kormánynak

Csányi Sándor a Tisza Párt kétharmados győzelmét visszafogottsággal értékelte, de egyben egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: az új kormány nehéz gazdasági helyzetet örököl.

A leendő kormány legfontosabb feladatai között említette a piaci bizalom fenntartását, az uniós források lehívását és a költségvetési hiány csökkentését. Ezek nem csupán gazdaságpolitikai kérdések, hanem közvetlenül hatnak a bankszektor működésére is.

„Az elmúlt 34 évben minden kormánnyal korrekt együttműködésre törekedtünk, és ez a jövőben sem változik”

– vetítette előre. Emellett méltatta a jegybankelnök monetáris politikáját, ami szerinte stabil alapot ad a pozitív gazdasági, piaci kilátásokhoz.

(index.hu /Nyugati Fény nyomán)