A jegybankelnök kedden ismertette a döntést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden tett bejelentést:

nem változtatott az alapkamaton,

miközben a gazdasági kilátások romló inflációs várakozásokat és lassabb növekedést vetítenek előre, a politikai környezet pedig a választások után új helyzetet teremtett. Így a várakozásoknak megfelelően az alapkamat mértéke továbbra is 6,25 százalékon maradt.

Az élelmiszerárakról is magas kockázatot állapítottak meg

Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden elmondta, hogy a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak, az iráni konfliktus hatásai bizonytalanságot szülnek. A kedvező elmozdulásokról meg kellett győződnie a tanácsnak, az alapkamaton azonban nem változtatott. Az óvatos megközelítés továbbra is indokolt

Az iráni háború hatásainak megítélése folyamatosan változik, az inflációs kilátások számára felfelé mutató irányt vehet, a globális infláció jelentősen emelkedhet elhúzódó háború esetén. Az energiaárakban nagy a volatilitás, a háború körüli fejlemények nagy bizonytalanságot okoznak. Az olaj és gázárak magas szinten ragadhatnak, különösen rosszul érintheti ez az energiaimportra szoruló országokban. Az

élelmiszerárak tekintetében is magas kockázatot állapítottak meg.

Az inflációs hatások miatt szorosan követi a nyersanyagpiaci folyamatokat. A globális befektetői hangulat javult, a számos indikátor a háború előtti szintre csökkent. A dollár gyengült, az arany árfolyama emelkedett. A külső kamatkörnyezet magasan alakult, a két jegybank irányadó rátája közötti különbség mérséklődhet, ezeket is figyelemmel kíséri az MNB.

Nőtt az infláció

A hazai deviza jelentősen erősödött az euróval és a dollárral szemben, az erősebb forint mérsékli a drágulás mértékét. Hazai kockázati felár csökkenésének hatására hozamcsökkenés figyelhető meg, a német hosszú hozam nem változott. A 2033-as devizahozam 50 bázisponttal csökkent.

A foglalkoztatás mérséklődött Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban alacsony a munkanélküliség. Kis mértékben emelkedhet a foglalkoztatás. Költségvetés tekintetében is vannak kockázatok, teljesült a pénzforgalmi hiány 81 százaléka. Fegyelmezett költségvetési politikával ez fenntartható.

Infláció 1,8 százalékra nőtt márciusban, fogyasztói árindex emelkedését a benzin árának növekedése eredményezte. Márciusi előrejelzés szerint a harmadik negyedévben a toleranciasávban alakul, jövőre csökkenhet. Folytatódik rövid távon az infláció növekedése, de az erős forint ezt mérsékli. A lakossági inflációs várakozások is mérséklődtek, az év elején az árvárakozások emelkedtek, de az árstabilitáshoz szükséges a további mérséklés, ehhez járult hozzá a jegybanki alapkamat.

A Monetáris Tanács 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, de fenntartják az óvatosságot. A bizonytalan környezetben körültekintően hozzák meg döntéseiket.

Magyarország még nem tűzött ki pontos céldátumot az euró bevezetésére

Varga Mihály elmondta, hogy a választások óta egyszer beszélt telefonon Orbán Viktorral, aki megköszönte munkáját. Magyar Péterrel még nem beszélt, Kármán Andrással egyszer találkozott. Az EU és az Európai Központi Bank okmányai garantálják a jegybank függetlenségét, de ezt a magyar jogszabályok is lehetővé teszik. A kölcsönös felelősségi jogviszonyok mellett mindenki szereplővel együtt kívánnak működni.

Nemzetközi tanulmányok rámutatnak arra, hogy a leendő kormány is tiszteletben tartja a monetáris politika függetlenségét, amely kifizetődik a piacokon is. A Tisza Párt programjából nem indul ki, ezért nem fűz hozzá politikai kommentárt. A Kármán Andrással való egyeztetés csak egy informális beszélgetés volt, a jegybank támogatja a leendő kormány gazdaságpolitikáját, de ehhez azt ismerniük kell. Árstabilitás fenntartása a cél, de ismerni kell a kormány gazdaságpolitikáját is, ehhez jár a bizalom feléjük.

Az euró bevezetéséről nem a jegybank dönt, az árstabilitás elérése a cél, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A lakosság többsége támogatja az euró bevezetését, komoly munka vár viszont minden szereplőre, hogy Magyarország bevezethesse a közös fizetőeszközt, de pontos dátumot még nem tűzött ki. A Kármán Andrással való egyeztetést követően a jegybank továbbra is tájékozódik a fejleményekről, az első találkozón tisztázták a legfontosabb kérdéseket. Minden munkatársával ezért jó kapcsolatra törekszik.

A bizonytalan nemzetközi környezet miatt maradhat az alapkamat

Bizonytalan a nemzetközi környezet, ezért nem változtattak a jegybanki alapkamat mértékén. Más pénzintézeteknél csak egy bank hajtott végre kamatcsökkentést, a többi óvatosságra törekszik. A Monetáris Tanács is tárgyalt az euró bevezetésének feltételeiről, de nem ők hozzák meg a döntést, hanem a kormány.

Varga Mihály szerint az euró esetében a kormány döntésére kell várni, az inflációs cél módosítására van szükség, amely reálgazdasági következményekkel járhat. Ehhez a monetáris politikához kell igazítani a gazdaságpolitikát. A márciusi inflációs jelentésben a kormány bejelentésével számoltak, legközelebb júniusban revideálhatják. Az infláció mértéke változna az árrés-stop kivezetésével, viszont ebben már nem biztosak, ezért ki is vették ezt az elemet az előrejelzésből.

Bonyolult tervezési munkát igényel az euró bevezetése, több feltételnek kell hozzá teljesülnie. Az euró bevezetése nem öncél, nem minden ország sikeres, de mindenki arra törekedett, hogy a gazdasági lendülete gyorsuljon. Az alapkamat mértékéről egyhangú döntés született a Monetáris Tanács ülésén.

A jegybankban arra számítanak, hogy a vártnál gyorsabban emelkednek majd idén az árak, miközben a gazdasági növekedés a várakozásokhoz képest lassabb lehet.

A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is bizonytalan. A nyersanyagpiacok jelenleg is feszesek – a Brent típusú olaj világpiaci ára 100 dollár környékén ragadt –, a problémák főként a kínálati oldalon jelentkeznek. Ez azért fontos, mert ebben a helyzetben már egy kisebb fennakadás is gyorsan begyűrűzhet a gazdaságba, ha akadozik az ellátás, az szinte azonnal áremelkedést, inflációt okozhat.

(index.hu /Nyugati Fény nyomán)