Folytatódik a csörte.

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexnek adott hétfői interjújában bejelentette:

nem mond le tisztségéről.

Magyar Péter korábban felszólította a köztársasági elnököt és több más közjogi méltóságot, hogy május 31-ig mondjanak le tisztségeikről. Az interjúban Sulyok Tamás azt is kijelentette, nem emlékszik olyan döntésére, amelyet megbánt volna. Elmondta, Orbán Viktor kérte fel köztársasági elnöknek, és az akkori miniszterelnök állítása szerint semmilyen álláspontot nem fogalmazott meg a kegyelmi botrányt követően és nem is adott neki semmilyen tanácsot.

Reagált Magyar Péter felvetéseire

A köztársaság elnök szerint Magyar Péterrel őszinte és tárgyszerű beszélgetést folytattak, amikor a hivatalában a választásokat követően találkoztak, és Magyar úgy viselkedett, ahogy az egy leendő miniszterelnöktől elvárható.

Arra, hogy Magyar Péter szerint alkalmatlan és méltatlan köztársasági elnöknek, azt mondta:

„Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és – mint ilyenekhez – nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.”

Arra a kérdésre is válaszolt, hogy a Szőlő utcai ügyben és a gyermekvédelem területén miért nem fogalmazott meg határozottabb és hangosabb kritikát. Úgy vélekedett:

„A magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele. A magyar államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején. „

Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, szerinte ugyanarra az Alaptörvényre tett esküt, amire a Tisza-kormány

A Magyar Péter által megfogalmazott lemondási igényről és az ezzel kapcsolatos társadalmi véleményekről azt gondolja:

„Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnök alkotmányos funkciójának újraértelmezésére. Értem azt is, hogy ennek a folyamatnak én magam kerültem a célkeresztjébe, és rajtam keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is. Ennek azonban van egy másik oldala is, ami egyfajta történelmi dilemma.

A köztársasági elnöki tisztséget én az alap törvény keretei között látom el. Erre az alaptörvény re tettem esküt, ahogyan egyébként a miniszterelnök úr, a kormány és az új parlament tagjai is.

A feladataimat tehát a hatályos alkotmányos keretek között gyakorlom. Azt értem, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek az én jogi státuszomat nem változtatják meg. Ettől még igaz, hogy ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie.”

Úgy folytatta:

„Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnök ki hatáskörök újra definiálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az esküvőhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”