Végel László, Kossuth-díjas író is kifakadt.

Váratlan politikai vihart és negatív reakciók sokaságát váltotta ki Forsthoffer Ágnes szerbiai látogatása. Forsthoffer június 3-án Szabadkán találkozott a Fidesz helyi alaposan megtámogatott stratégiai partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjével, Pásztor Bálinttal.

Forsthoffer Ágnes találkozója Pásztor Bálinttal, a Fidesz-szövetséges VMSZ elnökével

A találkozóról a magyar házelnök még aznap közzétett egy bejegyzést a saját Facebook-oldalán, amelyben gyakorlatilag a Fidesz stratégiai partnerét dicséri. Forsthoffer azt írta: „a VMSZ rendkívül fontos szerepet töltött be a szerb és a magyar nép történelmi megbékélésének elősegítésében, kezdeményezésük nyomán 12 éve helyezte hatályon kívül a szerb kormány a Benes-dekrétumokhoz hasonló, a magyar lakosságot kollektív bűnösséggel sújtó 1945-ös határozatokat.”

A Fidesz-szövetséges Pásztor Bálint furfangos politikusként azonnal kihasználta ezt a ziccert. Már másnap, a nemzeti összetartozás napjának vajdasági központi rendezvényén Királyhalmán megtartott beszédében úgy fogalmazott: „nagy bizakodásra ad okot Forsthoffer Ágnes házelnök asszony tegnapi látogatása, elindult a bizalomépítés és ez a bizalomépítés folytatódni fog.”

Pásztor Bálint hozzátette: „a döntő kérdés nem az, ki van Budapesten hatalmon, hanem az, mennyire erős a vajdasági magyar közösség saját tartása, és mennyire erős a vajdasági magyar közösség képviselete”.

Nagyon sokan kiakadtak

Forsthoffer találkozása a fideszes szatellitpárt vezetőjével sok negatív reakciót váltott ki a független vajdasági magyar értelmiségiek körében.

Egy újságírói kommentár azt kifogásolja, hogy a magyar Országgyűlés elnöke a dicséretek mellett nem fogalmazott meg egyetlen kritikai észrevételt, vagy legalább távolságtartó hangot azzal a VMSZ-szel szemben, „amely a NER oszlopaira (értsd: pénzére) alapozva építette ki struktúráját, egyeduralmát, ha úgy tetszik, birodalmát, és tolta is annak szekerét, lehetőségeihez mérten, az utolsó pillanatig”.

A szabadkai látogatásról beszámoló tudósítások alatt kiakadtak a kommentelők. A HVG cikkében ezeket a kommenteket idézi:

  • „Elnök asszony, Ön nem tudja kivel fogott kezet Szabadkán. Nagyon sajnálom. Ez az a VMSZ, amely miatt az elmúlt 10 évben 70 000 magyar hagyta el Vajdaságot.”
  • „Elnök asszony próbálom megérteni. Mégis különösnek tartom, hogy köztörvényes bűnözők társaságában látom önt és munkatársait. Elszomorító!!!!”
  • „Máris elkövette az első baklövést! Megsértette azokat, akik Önök mellé álltak, és keblére ölelte azokat, akik gyalázták Önöket, tiszás polgártársaikat, és az itteni ellenzéki magyarokat. Szégyenteljes lépés volt!”
  • „Nem mondta el senki Forsthoffer Ágnesnek, hogy a VMSZ-ben április 12. előtt ki se ejtették a Tisza nevét? Sőt, hogy még a választások után is azt nyilatkozták, hogy Vajdaságban nem a Tisza győzött?”
  • „Tisztelt Ágnes! Ezzel a lépésével közvetlenül megsértette saját szavazóit, elsősorban a vajdasági magyarokat értem ezalatt. Olyan közleményt adott ki, amelyet még a VMSZ PR-csapata sem tudott volna jobban megfogalmazni.”
  • „Kedves Ágnes! Óvatosan a VMSZ-el évtizedek óta a Fidesz helytartói. Zsaroltak, fenyegettek, ellehetetlenítettek sok magyart akik nem a Fidesz szekerét tolták. 1 hónapja még gyalázták a Tiszát. Mindent feljegyeztünk, semmit nem felejtünk.”

Végel László is kemény kritikát fogalmazott meg Forsthofferrel szemben

Végel László Kossuth-díjas Facebook-bejegyzésében részletesen és tételesen cáfolta azt az állítást, hogy „a szerb kormány hatályon kívül helyezte a Benes-dekrétumokhoz hasonló, a magyar lakosságot kollektív bűnösséggel sújtó 1945-ös határozatokat”, mivel azok csak három település (Csúrog, Mozsoly, Zsablya) magyar lakosságának meggyilkolására vonatkoznak, és felteszi a kérdést:

de mi történt a többi áldozattal?

A számos irodalmi díjjal is kitüntetett 85 éves vajdasági magyar író azonban továbbra sem tud napirendre térni a történtek felett, legújabb bejegyzésében egy történetet mesélt el:

„Továbbra sem csitul a vajdasági magyarok felháborodása. Ma reggel a pékségben találkoztam egyik, a lakásom a közelében lakó fiatal ismerősömmel, aki friss kenyeret és perecet szokott vásárolni idős, mozgásképtelen szüleinek. Nem tudok sokat róla, néha szót váltunk, néha csak köszönünk egymásnak. Ezúttal felháborodva adta elő, hogy olvasta Forsthoffer Ágnesnek a magyar országgyűlés elnökasszonyának a Facebookon közzétett jegyzetét. Elmondta, hogy április 12-én a győzelem napján egy rozoga autóval négy barátjával Budapestre utaztak és megünnepelték Magyar Péter győzelmét. Felemelő volt, de mit gondolok az elnökasszony posztjáról?

Lelkesen dicsérte a VMSZ-t és egyetlen kritikai megjegyzést sem tett. Még azt sem említette, amit Magyar Péter szóvá tett: a vajdasági magyar sajtó cenzúrázta a legnagyobb magyar ellenzéki pártot, magyarázta dühösen.

Vigasztalásul mentegettem az elnökasszonyt, tapasztalatlanságára, tájékozatlanságára hivatkoztam, esetleg nem készítették fel, egyébként is csak protokolláris találkozóról van szó. Ő azonban a fejét csóválta. Ne szépítse az esetet. Az történt, hogy engem és a négy barátomat megbántottak. Nagyot nyeltem, elhallgattam és restelltem magam.”