Nem hagyja magát.
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a tiszás alaptörvény-módosítási szándék egyedi helyzetek rendezésére irányul.
Folytatódott a Magyar Péter és Sulyok Tamás között hetek óta tartó csörte. Mint ismert: a miniszterelnöknek fő céljává vált, hogy még a megbízatási ideje előtt eltávolítsa az előző kormány alatt hivatalba lépett köztársasági elnököt.
A Tisza párt elnöke által Sulyoknak adott ultimátum május 31-én lejárt, az államfő azonban közölte: továbbra is ellátja a feladatait, amelyekre felesküdött, és az államfői hivatalt érő támadások miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. Beszámoltunk róla, hogy Sulyok szerint a köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása
alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő,
ezért a Velencei Bizottság sürgős eljárás keretében vizsgálja az ügyet, az Európa Tanácsrészéről pedig Magyarországra utazhatnak, hogy tájékozódjanak a kialakult helyzetről.
Sulyok Tamás most az Alkotmánybírósághoz fordult, a döntést a Facebook-oldalán osztotta meg csütörtökön.
A Sándor-palota közleménye az államfő Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványáról:
„Az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti állami szervek között felmerülő konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását és az alkotmányos elvekkel összhangban álló jogalkotást.
Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, elsődleges funkciója a jogrendszer egészére irányadó alkotmányos szabályok meghatározása. Jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.
Ezen alkotmányjogi problémával összefüggésben a köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére.
Az államfő egyúttal reményét fejezte ki azt illetően, hogy az Alkotmánybíróság absztrakt értelmező döntése és az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye egyaránt segítik majd a kialakult alkotmányos konfliktus rendezését, és előmozdítják az alapvető alkotmányos elvek érvényre jutását.”
Kapcsolódó:
Valódi Hírek










