Ebből botrány lesz! Kiderült, mit írt Sulyok Tamás a Velencei Bizottságnak

Erre sokan nem számítottak.

Hétfőn közzétette a Sándor-palota azt a 22 oldalas dokumentumot, amelyben Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult – szúrta ki a Telex.

A köztársasági elnök hivatala közleményében emlékeztetett, Sulyok Tamás 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely „a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget”, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely szerinte

„az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent”.

Sürgős eljárásban vizsgálja a Velencei Bizottság a beadványt

A Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a köztársasági elnök megkeresését, július 2-án a testület magas szintű delegációja Budapestre látogatott, amelyet fontos lépésként értékelnek a közjogi intézmények közötti párbeszéd kereteinek megteremtésében.

Sulyok Tamás rámutatott: a kormány bár kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, amellett, hogy mindeddig nem adott lehetőséget a testület kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására, „a mai napon, 2026. július 6-án az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött

anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására”.

A beadvány szerint Sulyok Tamás ezekkel az érvekkel fordult a Velencei Bizottsághoz:

egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van-e politikai elszámoltathatósága a nemzetközi alkotmányjogi normák szerint;

ha nem állapítható meg ez a politikai elszámoltathatóság, a köztársasági elnököt az Alaptörvény vagy a jogszabályok megsértésének megállapítása nélkül is el lehet-e távolítani tisztségéből;

mivel járnak azok az alkotmányos normák, amelyek a nem közvetlenül választott, és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerén belül ellensúlyként működő köztársasági elnök leváltására vonatkoznak egy parlamenti demokráciában;

leváltható-e az ilyen köztársasági elnök olyan okok alapján, amelyek nem járnak jogsértés megállapításával;

a nemzetközi alkotmányjogi normák alapján hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani őt a tisztségéből, arra a feltételezésre alapozva, hogy lassíthatja az uniós források visszaszerzését;

milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;

illetve lehet-e összhangban az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása.

A portál szerint Sulyok a levelében emellett a már benyújtott, parlamenti vita alatt álló Alaptörvény-módosítással kapcsolatban többek között személyre szabott jogalkotásra, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésére, és az Alkotmánybíróság megkerülésére hivatkozott.

Kapcsolódó: