Rövidesen kiderül, mire használják a kétharmadot.

Több jelentős törvényjavaslatról is dönthet kedden az Országgyűlés, miközben megkezdődik az Alaptörvény 17. módosításának általános vitája is. A képviselők egyebek mellett a pedagógusok teljesítményértékeléséről, az állambiztonsági múlt feltárásáról, a kriptoszolgáltatásokról, a közösségi közlekedés átalakításáról és a mezőgazdasági kárenyhítésről tárgyalnak.

Az ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik,

majd határozathozatalok következnek.

Döntés jöhet a tanárok értékeléséről és az állambiztonsági iratokról

A parlament felfüggesztheti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének alkalmazását, és dönthet az új értékelési rendszer kialakításához szükséges törvényi változtatásokról is.

Szavazás várható az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működését érintő módosításról is.

A képviselők emellett pénzügyi tárgyú jogharmonizációs javaslatokról, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről rendelkező jogszabály hatályon kívül helyezéséről is határozhatnak.

Elkezdődik az Alaptörvény 17. módosításának vitája

A szavazások után kezdődik a Magyar Péter miniszterelnök által benyújtott

Alaptörvény-módosítás általános vitája.

Az előterjesztés indoklása szerint a cél az állam jogszerű működéséhez szükséges intézményi feltételek biztosítása, valamint az alkotmányos demokrácia helyreállításának előkészítése.

Mit tartalmaz?

  • Legfeljebb 12 évig, illetve három cikluson át lehetne valaki országgyűlési képviselő.
  • Megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása.
  • A 70 év feletti alkotmánybírók mandátuma véget érne.
  • Bővítenék az Alkotmánybíróság hatásköreit.
  • A bírák kezdeményezhetnék a Kúria és az OBH elnökének visszahívását.
  • Létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
  • Csökkentenék a kétharmados törvények számát.
  • Megszüntetnék a Költségvetési Tanács vétójogát.
  • Szigorítanák a közpénzek védelmét.
  • A vármegyéket ismét megyéknek neveznék.
  • Felülvizsgálnák az önálló szabályozó szervek helyzetét.
  • Megszüntetnék az önálló Országgyűlési Őrséget.

A javaslat támogatói szerint a csomag az intézményi rendszer átalakítását szolgálja, bírálói viszont arra figyelmeztetnek, hogy több pontja közvetlenül személyekre és jelenlegi tisztségviselőkre szabott politikai beavatkozásként is értelmezhető.

Sulyok Tamás saját leváltását írhatná alá

Az elfogadáshoz kétharmados többség kell. Sulyok Tamás az elé kerülő módosítást aláírhatja, vagy eljárási szabálytalanságra hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Politikai vétóval azonban nem küldheti vissza a parlamentnek, tartalmi felülvizsgálatot pedig az Alkotmánybíróság sem végezhet. Az államfő a lemondást kizárta, és személyre szabott jogszabálynak nevezte az eltávolítását célzó rendelkezést.

Amennyiben a megbízatása megszűnik, az új államfő hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolná a köztársasági elnök jogköreit.

Magyar Péter még a nyáron új államfőt választana,

hivatalos jelöltet azonban a Tisza Párt egyelőre nem nevezett meg. Találgatásokban Rost Andrea és Polgár Judit neve is felmerült, Forsthoffer jelölését viszont a Tisza frakcióvezető-helyettese valószínűtlennek nevezte.

Kriptoszabályok, közlekedési átalakítás és kárenyhítés

Napirendre kerül a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokat érintő szabályozás módosítása is. A javaslat megszüntetné a validálási kötelezettséget, amelyet az előterjesztő a versenyt korlátozó feltételnek tart.

A parlament megtárgyalja az országos közlekedésszervező és a gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásához szükséges törvénymódosításokat is. Az intézkedések célja a közösségi közlekedés hatékonyságának és versenyképességének javítása.

Az agrártörvény módosítása pedig lehetővé tenné, hogy a természeti károkat elszenvedő gazdálkodók előleget kaphassanak a kárenyhítési rendszerből.

(MTI nyomán)