Valódi HírekEnnek súlyos következménye lehet.
Július 7–8-án Ankarában találkozik a NATO32 tagállamának vezetője. A csúcstalálkozó középpontjában a védelmi kiadások drasztikus emelése, a hadiipari termelés bővítése és Ukrajna további támogatása áll, a háttérben azonban egyre erősebbek a szövetségen belüli feszültségek.
A török fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, június 28. és július 10. között pedig minden demonstrációt megtiltottak. Ennek ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tiltakozások kezdődtek a katonai kiadások növelése és a NATO politikája ellen. A Human Rights Watch és helyi jogvédők szerint a hatóságok több mint kétszázembert őrizetbe vettek.
Öt százalékra emelnék a védelmi kiadásokat
A találkozó egyik legfontosabb kérdése az a vállalás, amely szerint a tagállamoknak 2035-ig a GDP-jük öt százalékát kellene védelemre és biztonsági beruházásokra fordítaniuk. Ebből 3,5 százalék jutna közvetlen katonai kiadásokra, további 1,5 százalék pedig infrastruktúrára, ellenálló képességre és más biztonsági fejlesztésekre.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a tagállamok az elmúlt évtizedben összesen mintegy 1200 milliárd dollárral növelték védelmi költségvetésüket. Washington azonban
már nem elégszik meg az eddigi vállalásokkal:
konkrét terveket vár Európától és Kanadától arra, miként vállalnak nagyobb részt saját védelmük finanszírozásából.
A védelmi ipari fórumon közös fegyverbeszerzésekről, lőszer- és rakétagyártásról, az ellátási láncok biztosításáról, valamint a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek és a kvantumtechnológia katonai alkalmazásáról is egyeztetnek.
Trump újra megfizettetné Európával a biztonság árát
Donald Trump amerikai elnök többször bírálta a NATO európai tagjait, amiért szerinte túlzottan az Egyesült Államokra támaszkodnak. Az amerikai vezetés azt akarja elérni, hogy
Európa és Kanada több pénzt, katonát és eszközt biztosítson a közös védelemhez.
Trump korábbi kijelentései – köztük az Európában állomásozó amerikai csapatok csökkentésének lehetősége és a Grönlanddal kapcsolatos tervei – komoly bizonytalanságot keltettek a szövetségesekben. A csúcstalálkozón ezért nemcsak a pénzről, hanem a NATO politikai egységéről és az amerikai biztonsági garanciák hitelességéről is vita várható.
Ukrajna jövője is az asztalon lesz
A csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, és várhatóan Ukrajna további katonai támogatása lesz az egyik legélesebb kérdés. A NATO vezetése szerint minden későbbi békemegállapodásnak olyan biztonsági garanciákat kell tartalmaznia, amelyek megakadályozzák, hogy Oroszország újabb támadást indítson.
A tervek szerint a szövetségesek 2026–2027-ben
további 60 milliárd euróvaljárulhatnak hozzá Ukrajna védelméhez.
Több tagállam ugyanakkor attól tart, hogy a Trump-kormányzat csökkentheti Washington szerepvállalását, különösen a közel-keleti konfliktusok és az Egyesült Államokra nehezedő egyéb katonai terhek miatt.
A csúcstalálkozón Magyar Péter magyar miniszterelnök mellett António Costa, Ursula von der Leyen, I Dzsemjong dél-koreai elnök, valamint több közel-keleti ország külügyminisztere is jelen lesz.
Ankarában tehát nem egyszerű diplomáciai találkozó kezdődik: a vezetőknek arról kell dönteniük, ki fizeti meg Európa biztonságának árát, meddig támogatják Ukrajnát, és képes-e még egységes erőként fellépni a NATO.
(index.hu nyomán)
