Ez mindent borít.

Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról, amely egyszerre érinti a köztársasági elnök, az alkotmánybírók, a legfelsőbb bírósági vezetők és az országgyűlési képviselők helyzetét. A sürgős eljárásban tárgyalt csomag olyan alapvető intézményi szabályokat írhat át, amelyek normál esetben hosszabb politikai és szakmai egyeztetést indokolnának.

A kétnapos rendkívüli ülés hétfőn 13 órakor kezdődik Magyar Péter napirend előtti felszólalásával. A miniszterelnök már szombaton közölte, hogy a parlament elfogadja a módosítást,

a köztársasági elnöknek pedig öt napja lesz annak aláírására.

Magyar Péter azt is jelezte: ha az államfő nem írja alá a módosítást, megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ez különösen nagy súlyt ad a hétfői döntésnek, hiszen a javaslat maga is tartalmazza a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Egyszerre több hatalmi központot alakítanának át

A Görög Márta igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat bevezetné az országgyűlési képviselők számára a 12 éves, illetve három ciklusban meghatározott időkorlátot, megszüntetné a jelenlegi köztársasági elnök megbízatását, és 70 évesfelső korhatárt írna elő az alkotmánybíróknál.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírói kezdeményezésre visszahívhatóvá válna,

emellett létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is. A módosítás így nem egyetlen technikai kérdést rendez, hanem

egyszerre nyúl bele a parlamenti képviselet, az államfői hatalom, az alkotmánybíráskodás és az igazságszolgáltatás vezetésének szabályaiba.

A gyorsított eljárás miatt azonban kevés idő marad annak mérlegelésére, milyen hosszú távú következményekkel járhat mindez a fékek és ellensúlyok rendszerére.

Beszámoltunk róla, hogy az Alaptörvény 17. módosításával a Tisza párt a kétharmados többsége birtokában korlátozza a választópolgárok jogát, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak, így például soha többet nem lehet parlamenti politikus Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea. Emellett Magyarék a megbízási idejének lejárta előtt eltávolítják a köztársasági elnököt, valamint belenyúlnak az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanácsműködésébe is.

A brutális volumenű módosító csomagra reagált Gulyás Gergely, a Fidesz-frakcióvezetője (>>ITT<<), és Török Gábor politológus is (ezt >>ITT<< találod.)

Rendkívüli ülések sora követi egymást

A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, azóta a kormány minden héten rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte.

A hétfői ülésen a napirend előtti felszólalások után interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek, majd a képviselők lefolytatják az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra.

Adók, vezetéképítés és gyógyszertámogatás is napirenden lesz

A parlament tárgyalja a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztését és 2027-ig történő meghosszabbítását is.

Napirendre kerül a magyar–szlovák szénhidrogén-vezetékekkel kapcsolatos együttműködési megállapodás módosítása. A tervek szerint Százhalombatta és Ipolyság között új vezeték épülhet, amely összekötné a Mol és a Slovnaft finomítóit.

A képviselők megvitatják továbbá az egészségbiztosítási törvény módosítását is.

Ennek értelmében az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálása a Batthyány-Strattmann László Alapítványtól a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kerülne.

A hétfői ülés legnagyobb tétje azonban egyértelműen az Alaptörvény átírása lesz. A döntés nem csupán egy újabb módosításról szól, hanem arról is, milyen gyorsan és milyen politikai felhatalmazással lehet alapvető állami intézmények működését újraszabni.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó:

Kiakadtak a neves alkotmányjogászok: Durva dolgot lepleztek le Magyarék Alaptörvény-módosításában