Az is megvan, miért.

Napokon belül megszűnhet Sulyok Tamás megbízatása, hiszen az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A kormánypárt sürgősségi eljárásban tárgyalta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyetlen mondata – „a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.

Beszámoltunk róla, hogy Sulyok Tamás a május 31-i határidőig nem mondott le, az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult. Az Alkotmánybíróságon azonban hét bíró már egyszer kizáratta magát a Sulyok-ügyből. Ha az ötnapos határidőn belül nem írja alá a módosítást, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás – amelynek megindulásától kezdve jogköreit már nem gyakorolhatná.

Az Alaptörvény 17. módosításával a Tisza párt a kétharmados többsége birtokában korlátozza a választópolgárok jogát is, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak, valamint belenyúlnak az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanácsműködésébe is. A brutális volumenű módosító csomagra reagált Gulyás Gergely, a Fidesz-frakcióvezetője (>>ITT<<), és Török Gábor politológus is (ezt >>ITT<< találod.)

Forsthoffer Ágnes váltja Sulyok Tamást

Az Alaptörvény szerint az államfői tisztség megüresedése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. Vagyis a módosítás hatálybalépését követő naptól

Forsthoffer Ágnes írja alá a törvényeket,

fogadja a nagyköveteket és nevezi ki a bírákat – miközben képviselői jogait nem gyakorolhatja, a házelnöki teendőket pedig a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök (Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztiánvagy Rák Richárd) valamelyike veszi át.

A házelnök azonban nem csak ügyvivőként került képbe. A parlamenti közvetítések nyomán elfogulatlan ülésvezetése pártján kívül is népszerűvé tette, és az elmúlt hetekben komolyan felvetődött a jelölése.

Csakhogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese éppen az Indexnek mondta el, hogy most biztosan nem lesz Forsthoffer Ágnesből köztársasági elnök. A képviselő azt is elárulta, milyen profilt keres a párt.

„Olyan jelöltje lesz a Tisza Pártnak, aki független a politikai csatározásoktól, nem vett részt az elmúlt két év kampányában, és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet, amelyet Sulyok Tamás nem tudott”

– fogalmazott Melléthei-Barna Márton.

Más jelöltek neve is felmerült a nyilvánosságban

A Melléthei által felvázolt kritériumrendszerbe – politikai csatározásoktól független, a kampányban részt nem vett, a nemzeti egységet megtestesítő személy – a felvetődő nevek közül a legtisztábban Polgár Judit illik bele.

Minden idők legeredményesebb női sakkozójának jelöltsége lakossági kezdeményezésekben és online petíciókban bukkant fel, ő maga pedig július 3-án az amerikai nagykövetség függetlenségnapi fogadásán találkozott Magyar Péterrel, és egy játszmában meg is verte.

„A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő vereségem talán senki számára nem lehet meglepetés”

– kommentálta a kormányfő.

Több tiszás neve felmerülhet: Rost Andrea, Bujdosó Andrea és Gajdos László

A leggyakrabban emlegetett tiszás név Rost Andreáé – csakhogy az ő esete éppen azt mutatja, mennyire nem egyszerű a Melléthei-féle mércét komolyan venni. Az operaénekes ugyanis nem kívülálló, hiszen a Tisza országos listáján közvetlenül Magyar Péter mögött, a második helyen szerepelt, egyéni körzetben is mandátumot szerzett, vagyis a kampány egyik legláthatóbb arca volt. A jelöltségének elméletét Schiffer András ügyvéd vetette fel, abból kiindulva, hogy Rost a választás után, előkelő listás helye ellenére mégsem lett se kormánytag, se házelnök, de még bizottsági elnök sem.

„Ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt”

– vélekedett a volt politikus, akinek találgatását tiszás körökben eddig nem cáfolták. Ha viszont Melléthei-Barna szavait szó szerint vesszük, azok akár a Schiffer-elmélet burkolt cáfolataként is olvashatók – a kampányban részt vett személy ugyanis a megfogalmazott profilba nem fér bele.

Civilek és volt politikusok is szóba kerülhetnek

A civil oldalon a leggyakrabban emlegetett név Iványi Gáboré. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze áprilisban még így nyilatkozott:

„Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának.”

Két héttel később azonban már visszafogottabb volt és a Neshama TV-nek azt mondta, nem ambicionálja a posztot, és meggyőződése, hogy a Tisza Pártnak már megvan a saját jelöltje.

Róna Péter, a hatpárti ellenzék 2022-es közös államfőjelöltje az Indexnek adott májusi interjújában egyértelművé tette, hogy ő már nem vállalná a tisztséget.

„Felettem már eljárt az idő. Erre most már nem lennék igazán alkalmas, hiszen a minap voltam 84 éves”

– fogalmazott a közgazdász-jogász professzor, aki szerint a Tisza-kormánynak politikai és erkölcsi felelőssége, hogy ne pártkatonát állítson a Sándor-palotába. Az általa szorgalmazott alkotmányozásig tartó átmeneti időszakra egy alkotmányjogilag „mélyen képzett” személyt javasolt: Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben megválasztott elnökét, akit a Fidesz 2011-ben a bírói szervezet Kúriává alakításával távolított el, és akinek ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága utóbb jogerősen kimondta, hogy elmozdítása jogellenes volt. Baka személye ráadásul hiánytalanul megfelel a Melléthei-Barna Márton által felvázolt kritériumoknak is.

Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke a Sándor-palota előtti júniusi tüntetésén az Index kérdésére rögtön öt nevet sorolt fel: Pálinkás Józsefet, az MTA volt elnökét, Ángyán Józsefet, a második Orbán-kormány önként távozott államtitkárát, Kassai Lajos lovasíjászt, Tölgyessy Péter rendszerváltó politikust és Lányi András írót, filozófust.

„Ennek az országnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy párt kinevezettje, nem egy értékrend elkötelezettje, hanem felette áll mindezeknek és képes az egész nemzetet képviselni”

– indokolta a pártelnök.

Magyar Péter is lehet köztársasági elnök

Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexen megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a most megválasztandó államfő jó eséllyel csak ideiglenes elnök lesz, mert a 17. módosítás szerint mandátuma legfeljebb az új Alkotmány hatálybalépéséig tart. A kormányfő pedig a közvetlen elnökválasztást szorgalmazza, megnövelt államfői hatáskörökkel – az elemző szerint egy nép által megválasztott, erős elnöki poszt Magyar Péter számára a 2030-as cikluson túlra is kitolhatná a hatalomgyakorlást, ráadásul államfőként már nem vonatkozna rá az általa bevezetett, a miniszterelnökséget nyolc évben maximáló szabály sem.

„Eddig ugyan nem mondta, hogy vállalná ezt a szerepet, de az ellenkezőjét sem”

– összegez az elemző.

A gondolatmenet nem előzmény nélküli, hiszen az Orbán-kormány idején éveken át keringtek pletykák arról, hogy a Fidesz elnöki rendszert vezetne be, élén Orbán Viktorral.

Kapcsolódó:

Kiszivárgott az 5 név: Közülük kerülhet ki Magyarország következő köztársasági elnöke