Borított a baloldali elemző: Súlyos következménye lett Unger Anna megválasztásának

Rengeteg tiszásra hatott a botrány.

Komoly feszültséget okozott a Tisza táborában Unger Anna megválasztása, a vita azonban már túlmutat az NVVH új elnökének személyén, és az elszámoltatással kapcsolatos növekvő türelmetlenséget is jelzi. Nagy Attila Tibor elemző szerint a Tisza Párt támogatottságát több szakpolitikai probléma, a gazdasági bizalom romlása és egyes miniszterek teljesítménye is kedvezőtlenül befolyásolhatja – fejtette ki a Pillanatképben.

Beszámoltunk róla, hogy Unger Anna előre kijelentette: „badarság azt gondolni, hogy 6 év alatt itt jogerős ítéletek lesznek”.

Unger megválasztása ellen, és Ligeti Miklós mellett felszólalt többek között Hadházy Ákos, Márki-Zay Péter, Bárándy Péter, az Ügyvédkör, Juszt László, Puzsér Róbert, Mellár Tamás, és netszerte a tiszások 95 százaléka.

Az Europion felmérése szerint a teljes népesség mindössze 16 százaléka tartja jó választásnak Ungert, és a tiszásoknak csupán 21 százaléka.

A Tisza ugyanakkor kiállt a döntés mellett, Magyar Péter úgy fogalmazott:

„Természetesen ha valaki a 110 napos kormányzásunk eredményei mellett egy neki nem tetsző személyi döntés miatt eltávolodik a TISZA-tól, ehhez is szíve joga van. Mi viszont semmilyen nyomásra nem fogunk engedni sem az eskünkből, sem a vállalásainkból.”

Az internetes reakciók szélesebb körű hangulatváltozás előjelei is lehetnek, Orbán is így kezdte

„Súlyos összezördülésként” értékelte Nagy Attila Tibor az Indexnek a Magyar Péter és az Unger Anna megválasztása miatt csalódott tiszás kommentelők között kialakult helyzetet. Az elemző rámutatott, a miniszterelnök vasárnap délután közzétett hosszabb Facebook-posztjában egyértelművé tette, hogy nem kíván teret engedni azoknak a kommentelőknek és véleményformálóknak, akik kívülről próbálják befolyásolni a kormánytöbbség politikáját. Magyar Péter ezzel világos határt húzott: miként Unger Anna esetében, úgy a jövőben sem a kommentelők véleménye alapján dől el, kik kerülnek fontos tisztségekbe.

„Ez bizony már keményebb, határozottabb fellépés annál, mint amilyen Magyar Pétert még a kormány megalakulása előtt, Rubovszky Rita vagy Melléthei-Barna Márton esetében jellemezte, akiknek miniszteri jelöléséről a közvélemény nyomására mondott le”

– vélekedett Nagy Attila Tibor. Úgy látja, számos tiszás – legalábbis magát annak valló – kommentelő bizalma megingott Magyar Péterben, egyelőre azonban kérdéses, hogy mindez a Tisza Párt tartós és jelentős népszerűségvesztéséhez vezet-e.

„A csalódott tiszás hozzászólók – még ha több ezren vannak is – a magyarországi lakcímmel rendelkező 7,8 millió választópolgárnak csupán töredékét jelentik. A jelentőségüket mégsem szabad lebecsülni, mivel az internetes reakciók szélesebb körű hangulatváltozás előjelei is lehetnek”

– jegyezte meg Nagy Attila Tibor. Emlékeztetett arra, hogy

2024-ben a kormányellenes közhangulat erősödését az Orbán Viktor akkori miniszterelnök Facebook-oldalán megjelenő kritikus hozzászólások számának növekedése is jelezte. Az akkor megjelenő vélemények már olyan politikai légkört tükröztek, amelyben egyre több választó kívánta a kormány távozását.

Fogytán a türelem a Tisza szavazóinál, elmaradt az Orbán-rendszer vezetőinek felelősségre vonása

Nagy Attila Tibor szerint éppen ezért a mostani reakciókat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elemző úgy látja, azóta mérséklődött a konfliktus intenzitása, Magyar Péter Facebook-oldalán már kevesebb a miniszterelnököt támadó hozzászólás olvasható. Ebből azonban szerinte még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Az enyhülés mögött a csalódott tiszás kommentelők átmeneti passzivitása, illetve egyes kritikus hozzászólások törlése is állhat.

Az elemző szerint a Tisza táborán belül kialakult repedés nem kizárólag az Unger Anna körüli ügy következménye. Július–augusztus óta ugyanis egyre nagyobb türelmetlenség érzékelhető a kormánypárti szavazók körében amiatt, hogy

az előző Orbán-rendszer vezetőinek és a hozzájuk közel álló nagyvállalkozóknak a megígért büntetőjogi felelősségre vonása egyelőre elmaradt.

„Nem önmagában Unger Anna megválasztása a probléma, hanem az elszámoltatás lassúnak vélt üteme miatt kialakult türelmetlenség és elégedetlenség. Sokan úgy érzik, Unger megválasztása valójában megalkuvást jelent a letűnt Fidesz-rendszer »bűnöseivel«. A kritikusok pedig azzal érvelnek, hogy Unger Annának nincs megfelelő jogi végzettsége és bűnüldözési tapasztalata”

– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Mivel az NVVH elnökének megválasztása körüli felháborodás jóval nagyobb, mint korábban a Polgár Judit-ügy esetében volt, az elemző úgy véli, a következmények sem múlnak el néhány nap alatt.

„Akik csalódottságuk miatt most elfordultak a Tisza Párttól és Magyar Pétertől, azokat aligha győzik meg a miniszterelnök vasárnapi Facebook-posztjában megfogalmazott, a vitát a maga részéről lezáró, kategorikus és empátiát nem mutató szavak”

– mondta Nagy Attila Tibor.

Az elemző szerint már az Országgyűlés ülésein is megmutatkozott, hogy Magyar Péternek nem tartozik az erősségei közé a konfliktusok enyhítése. Ezúttal azonban saját támogatói egy részével került szembe, és az új helyzetet sem sikerült úgy rendeznie, hogy az megnyugtassa az elégedetleneket. Nagy Attila Tibor úgy véli, mindez a miniszterelnöki munkájára nézve sem biztató, amennyiben a következő hónapokban nem változtat a stílusán, és nem törekszik békésebb, higgadtabb kommunikációra.

Változtatás helyett kommunikációs kármentés kezdődött

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunikációs kármentés már megkezdődött. Unger Anna, az NVVH frissen megválasztott elnökeként néhány nap alatt több interjút is adott, méghozzá olyan médiumoknak, amelyek inkább a jelenlegi kormányzathoz közel állónak tekinthetőek.

Az elemző szerint ezeknek a médiaszerepléseknek a célja a tájékoztatáson túl a kedélyek csillapítása is lehetett. Az interjúk meggyőző erejét azonban csökkentette, hogy Unger Anna több konkrét kérdésre sem adhatott érdemi választ, mivel a részletek nyilvánosságra hozatala veszélyeztethette volna a jövőbeli eljárások eredményességét.

Szakpolitikai gondok is fenyegetik az új kormányt

Nagy Attila Tibor úgy látja, az elszámoltatás és az Unger Anna-ügy mellett több szakpolitikai probléma, valamint egyes miniszterek gyenge vagy mérsékelt teljesítménye is kedvezőtlenül befolyásolhatja a Tisza Párt jelenleg még magasan mért népszerűségét.

A szakpolitikai problémák közé sorolta

a gazdasági bizalom romlását,

amelyet szerinte a GKI-index alakulása is jelez. Az oktatás területén úgy látja, egyelőre elsősorban ígéretek hangzottak el, jelentős változtatásokra azonban még nem került sor.

Az elemző szerint a kormány maga előtt görgeti a települési önkormányzatok pénzügyi problémáit, Budapest nehéz anyagi helyzetével pedig – legalábbis a nyilvánosság előtt – a nyár végéig nem foglalkozott érdemben. Úgy véli, a korábban megígért gyógyszeráfa-csökkentés és az iskoláztatási támogatás bevezetése is felemás módon valósult meg. Utóbbinál arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg ígért 700 ezer fő helyett végül csak 400 ezren váltak jogosulttá a támogatásra.

További kockázatként említette a nemzetközi válságok gazdasági következményeit. Megítélése szerint a Hormuzi-szoros körül kialakult patthelyzethez hasonló konfliktusok az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethetnek. Arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a Tisza-kormány nem tud megfelelő viszonyt kialakítani az orosz vezetéssel, idővel annak a veszélye is felvetődhet, hogy Oroszország korlátozza az energiaszállításokat.

Nagy Attila Tibor felidézte azt is, hogy Kapitány István miniszter a napokban, az Országgyűlés ülésén nem adott érdemi választ arra az ellenzéki kérdésre, miként pótolja majd Magyarország 2027-től az Európai Unió döntése nyomán kieső orosz kőolaj- és földgázmennyiséget. Az elemző szerint ez azért is lényeges kérdés, mert Magyarország energiaellátásának külső függősége még hosszabb ideig jelentős maradhat.