Kellemetlen ügy.
Tarjányi Péter borított az ukrán ügyben: Ez jöhet, miután botrányt robbantott ki Magyar Péter
Kellemetlen ügy.
Tarjányi Péter a Kárpáti Nyolcakkal kapcsolatos diplomáciai botránnyal kapcsolatban azt írta, hogy az ügy kitisztázása nagyon is egyszerű, a többi országot kell megkérdezni, hogyan folyt annak előkészítése. Amennyiben heteken vagy hónapokon keresztül folytak egyeztetések, dokumentumok jártak a külügyminisztériumok között, és a többi érintett ország pontosan tudta, milyen kezdeményezés készül, akkor már csak az a kérdés: tudott-e róla a magyar diplomácia.
Ha igen, akkor már csak az a kérdés,
mégis miért alakult ki utólag ekkora vita Magyarország státuszáról.
Beszámoltunk róla, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint a héten új regionális együttműködési formátum létrehozása történt meg. A Kárpáti Nyolcak elnevezésű kezdeményezés Ukrajnát és hét európai országot fog össze, az Európai Uniót pedig testületi szereplőként vonja be az együttműködésbe. A kommunikáció szerint az együttműködésnek Magyarország is tagja. Ezt Magyar Péter cáfolta, bár a magyar külképviselet-vezető részt vett a Kárpáti Nyolcak találkozóján. Magyar Péter emellett egy kommentben falusi focicsapathoz hasonlította az ukrán vezetést, amin megütközött az ukrán külügyminiszter és kijelentette: bár Orbán Viktor volt miniszterelnök nincs jelen, de
az elutasító és elkülönülő politika „él és virul”.
Tarjányi Péter bejegyzését alább idézzük:
„NEM ÉRTEM, MIT NEM LEHET KIDERÍTENI A KÁRPÁTI 8 ÜGYÉBEN…
Mint ismeretes, napok óta vita zajlik arról, hogy Magyarország tagja-e az Ukrajna által kezdeményezett Kárpáti 8 együttműködésnek.
Az ukrán fél Magyarországot a nyolc ország között nevezte meg. A magyar kormány azt mondja, meghívást kaptunk, de nem csatlakoztunk. Közben az is tény, hogy magyar diplomata jelen volt a fórumon, Magyarország viszont nem írta alá az ott elfogadott nyilatkozatot.
Szerintem ezt nem közösségi médiás üzengetéssel kellene eldönteni.
Sokkal egyszerűbben.
Egy ilyen több országot érintő regionális kezdeményezés nem azon a reggelen születik meg, amikor az állami vezetők leülnek egymással. Megelőzik diplomáciai egyeztetések, meghívások, tervezetek, külügyi kapcsolattartás és annak tisztázása, hogy ki milyen minőségben vesz részt.
Ezért én hat országot kérdeznék meg: Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát, Szerbiát, Ausztriát és Csehországot.
Mit tudtak a Kárpáti 8 előkészítéséről? Mikor értesültek róla? Milyen szintű diplomáciai egyeztetések előzték meg a találkozót? Mit jelentett számukra a részvétel, és mikor kapták meg azokat a dokumentumokat, amelyek alapján eldönthették, csatlakoznak-e?
Ha ezek az országok azt mondják, hogy érdemi előkészítés nem történt, és őket is lényegében kész helyzet elé állította Ukrajna, akkor a magyar kormány álláspontja kap erős alátámasztást.
Ha viszont kiderül, hogy heteken vagy hónapokon keresztül folytak egyeztetések, dokumentumok jártak a külügyminisztériumok között, és a többi érintett ország pontosan tudta, milyen kezdeményezés készül, akkor Magyarország esetében két további kérdés marad.
Tudott róla a magyar diplomácia?
Ha igen, akkor azt kell tisztázni, pontosan mit tudott, milyen mandátummal vett részt az előkészítésben, és miért alakult ki utólag ekkora vita Magyarország státuszáról.
Ha pedig a magyar diplomácia részt vett az egyeztetésekben, de a politikai vezetés erről nem rendelkezett megfelelő információval, akkor azt kell megvizsgálni, hol szakadt meg az információs lánc.
Ez nem bonyolult, mert ez egy államszervezeti és diplomáciai kérdés.
És ami a legfontosabb: kideríthető.
Nem véleményekből. Nem Facebook-posztokból. Nem abból, hogy Budapest vagy Kijev mit mond. Hanem dátumokból, meghívókból, diplomáciai jegyzékekből, egyeztetésekből és dokumentumokból.
Azok pedig vagy léteznek, vagy nem…
Egyszerű….”
Valódi Hírek










