Uram, irgalmazz!
A gyakran csak „nemzet bajszaként” emlegetett Kövér László (egyébként ő az Országgyűlés elnöke) egy alig ötven lakosú kistelepülésen, Pördeföldén járt, ahol a Jézus Szíve Kápolna felszentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték.
Bajszos hősünk az ünnepségen arról prédikált, hogy
rengeteg áldozat és kemény munka árán „tapasztalhattuk meg, hogy a magyar állam eszményéből miként tudunk lépésről lépésre haladva valóságot teremteni”.
Kiemelte, hogy „Leszámoltunk a korábbi kommunista illúziókkal, hogy az állam megoldja helyettünk az életünket, de soha nem adjuk fel a magyar embereket szolgáló állam eszményét”.
Ezt követően az alig ötven lelket számláló település lakóit méltatta a nemzet házmestere
„átéltek sok jót, és túléltek sok rosszat, még harminc esztendeig tartó háborúkat is”.
Pördefölde történetében „tükröződik az elmúlt ezredévi magyar megmaradás története, azé a megmaradásé, amelyet az égi és az e világi eszményeinkhez a legnehezebb körülmények között is fennálló ragaszkodás segített”.
Ezután Kövér teljesen betelt a Szentlélekkel és a következő szavak hagyták el ajkait: „keresztény emberként örök égi eszmény Jézus Krisztus, európaiként e világi eszmény a mindenkinek szabadságot, biztonságot, jólétet és méltányosságot nyújtó Európa”.
Hozzátette, hogy a magyarságra leselkedő gonosz legyőzéséhez
mindig az égi „eszményünk”, tehát Jézus Krisztus adott erőt.
Ezután viszont hirtelen álarcot cserélt a házmester: „a belőle áradó keresztényi szeretetet” felváltotta a rettegés (vélhetően a menekültektől).
Kiemelte, hogy ma az egyik legfontosabb dolgunk, hogy Európa megmaradjon az európai embereknek.
Ehhez valamiért Jézus azon gondolatát kapcsolta, hogy ” ne félj, csak higgy”.
Nem tudunk mit hozzáfűzni, kifejezetten furcsa párhuzamokkal állt elő.
(MTI nyomán)