A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói annak jártak utána, hogy milyen összefüggést lehet felfedezni a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek stb.) között.

Becslések szerint a bolygón minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha nem lenne légszennyezés. Kimondottan jelentős a probléma ez olyan városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő.

A belélegzett por légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is okozhat, de ahogy az 2023 márciusában az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet a levegő magas portartalma (porvihar) által bekövetkező hirtelen látótávolság csökkenés miatt.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói 1300 európai városi és város környéki mintaterületen figyelték meg a porszennyezés okait, eredményeiket pedig az Atmospheric Pollution Research szakfolyóiratban publikálták.

Érdekes megállapításokra jutottak: a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek azok, amelyek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek.

A vízfelületek ellenkező hatást fejtenek ki, ezek a területek egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkentik a szálló por mennyiségét.

A közlemény idézi a kutatásokban résztvevő Seyedehmehrmanzar Sohrab doktoranduszhallgatót, aki elmondta, hogy egyes vannak olyan területtípusok is, amelyek csak egy bizonyos időszakban fejtik ki a portartalmat növelő, illetve csökkentő hatásukat.

Ilyenek pedig:

A zöldfelületek, a parkok, erdők, cserjés területek lombozata csakis késő tavasszal és a nyári hónapokban képesek „jó porfogóként” megkötni a szálló por egy részét.

Értelemszerűen minél nagyobb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ez a hatás viszont csak októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül.

A közúthálózatoknál fordítva érvényesül a szennyezettség: a fűtési szezonban láthatóan alacsonyabb a szálló por koncentrációja a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a jelenség a közlekedő járművek menetszelével van összefüggésben. Ekkor a járművek mozgása miatt generált szél „kitakarítja” az út menti területek levegőjét.

Nyáron viszont – szinte kizárólagos szennyezőforrásként – a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését – nyilatkozta Szilassi Péter egyetemi docens.

Kettős arculata van a szántóterületeknek. Ősztől kora tavaszig a növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, nyáron viszont az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást fejtenek ki a városkörnyéki területek levegőminőségére.

Forrás: ng.24.hu