De ma még csak mindenszentek van.

Halottak napját november 2-án, mindenszenteket november 1-én ünnepeljük. Sokan a két ünnepet szinonimaként használják, illetve összekeverik a dátumokat, pedig nem ugyanaz a kettő, ám valóban megtévesztő lehet a két fogalom.

Mi is a mindenszentek?

A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. Úgy gondolták, az elmúlt évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak világába. A keresztény közösségek egyes településeken átvették a pogány szokást, és ünnepet rendeztek az elhunyt katolikus szentek tiszteletére.

Hogyan kezdődött a halottak napja?

A keresztény ünnepet az egyház 998-ban celebrálta először a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk utáni 3. századtól vannak az ünnepre vonatkozó feljegyzések. Széles körben a 11. századtól kezdve terjedt el a keresztény világban. Az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert hívekre emlékeznek. Majd idővel a katolikus egyház ünnepéből – felekezeti hovatartozástól függetlenül– az elhunytakról való emlékezés napjává vált Magyarországon.

Halloween

Meg kell említeni az USA-ból származó halloween ünnepélyt is, amelyet október 31-én tartanak, most már szerte a világban. Jellegzetes kelléke a töklámpás, és az ijesztő jelmezek. Ezen a napon a gyerekek Amerikában édességért házalnak, nálunk leginkább csak „beöltözős bulikat” tartanak.

Sokan máig nincsenek kibékülve azzal, hogy a magyarok miért ünneplik a halloween-t, de a kellékeket már kérlelhetetlenül átvettük, ettől függetlenül nem kell magunkénak érezni vagy úgy gondolni, hogy helyettesíti a magyar szokásokat.

Hogyan ünnepelnek máshol?

Az évszázadok során nem meglepő módon, ezek a jeles napok összefolytak, kibogozhatatlanul egybeértek, így ma már nehéz is őket különválasztani, azt viszont tény, hogy Európa nagy részén a halloween hivatalosan október 31-re esik, az ezt követő két nap pedig a mindenszentek és a halottak napja.

Mexikó – Az élet fesztiválja

A mexikói ünnep, a Día de los Muertos, alapjaiban eltér a mi szokásainktól. A mexikóiak ugyanis, az azték hitrendszerből fakadóan úgy tartják, hogy az elhunyt szeretteik egy napon keresztül lehetőséget kapnak arra, hogy visszalátogassanak az élők közé. Ők azonban ezen a jeles napon, ami november 1-re esik valójában az élet ünnepeként tartják számon.

Az európaiak számára nehezen érthető ez a fajta felszabadult ünneplés halottak napján. A mexikóiak számára viszont ez az év legnagyobb ünnepe, ami október végétől kezdve két héten keresztül át is tarthat. Úgy gondolják: a halál az élet része és amikor a halottakra emlékezünk, valójában az élet csodáit ünnepeljük.

Guatemala – Papírsárkány-eregetés

A maja időkből gyökerező vidám ünnepi hagyományt a guatemalaiak a mai napig követik halottak napján. A családok elhunyt családtagjaik sírjánál piknikeznek, szürkületkor pedig óriási, színpompás papírsárkányokat eregetnek. Úgy tartják, ezáltal kapcsolatba léphetnek elhunyt szeretteikkel.

Madagaszkár – Testforgató szertartás

Ez a legfurcsább szokás: a malgaszok a „famadihana” testforgató temetkezési szokás keretében előhozzák őseik holttestét a családi kriptákból, majd új lepelbe burkolják, a nevüket ráírják, hogy mindig emlékezzenek rájuk. Majd egész napos táncmulatságot rendeznek, melynek részeként a tetemeket is megtáncoltatják, mielőtt visszahelyezik őket nyughelyükre. Abban hisznek, hogy a vidámság és a szeretet segíti a legjobban a bolyongó lelkeket megtalálni a túlvilágot.

Finnország – közös szaunázás

A „kekri” az ősi aratás ünnepe, amely keretében emlékeznek meg halottaikról a finnek. Faágakból és szalmából kecske formájú boglyát raknak, majd ünnepélyesen elégetik. Az elhunyt hozzátartozók lelkét a nap végén illatos virágokkal, füstölőkkel hívják meg egy közös, családi szaunázásra.

Ecuador – Rituális süteményezés

Az andok vidékein erős hagyomány „a guagua de pan”. Halottak napjára egy guagua elnevezésű, baba alakú, kalácsszerű süteményt sütnek, amelyet erdei gyümölcsökből főzött lekvárral tálalnak. A résztvevők ebbe mártogatják a kalácsbabát, amelyet a szeretteik sírja mellett fogyasztanak el, így leróva tiszteletüket emléküknek.

Hongkong – Pénzküldemény a túlvilágra

Hongkongban és Kínában minden évben az „éhes szellemek ünnepe” keretében , amelynek során megetetik, megitatják a szellemeket. Az ünneplés egyik csúcspontja a rituális pénzégetés. Azt szeretnék, hogy a közösség halottjai a túlvilágon se szenvedjenek hiányt semmiben, emiatt küldenek nekik „muníciót”. Szintén bevett szokás az elhunytak anyagi támogatására a temetéskor a koporsóba helyezett pénz. Manapság leginkább már játékpénzt használnak mindkét esetben.

Képek:pexels.com

Forrás: startlap.hu ,gyógyzóna.hu