Kádár-kocka, a szocializmus gyermeke.

Az ilyen típusú családi ház négyzetes alaprajzú, körülbelül 100 négyzetméteres nagyságú, általában földszintes épület volt, ami hazánkban a 60-70-es években volt csúcspontján, de még a mai napig is sokan laknak ilyenekben.

Sőt, egyre inkább divatos megvásárolni régi Kádár-kockákat, majd felújítani, modernizálni azokat, írta az Agrároldal.

A jellegzetes régi, szocialista magyar háztípus klasszikus stílusáról, történetéről érdemes többet megtudni.

A lakásépítési program által beindult a Kádár-kockák építése

A Kádár-kocka ma már fogalom, persze ez egy népi elnevezés, hivatalosan nem így hívják ezeket a házakat, egyszerűen csak rájuk ragadt az elnevezés, mivel a Kádár korszakban vált népszerűvé ez a házforma.

A kisebb települések építészetét dominánsan meghatározó Kádár-kockák leginkább a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett épültek.

A 60-70-es években két épülettípus volt a jellemző: a nagyvárosi panel, és a kül-és kertvárosokban épült Kádár-kocka, mindkettő stílus az egységességet szerette volna szimbolizálni.

A Kádár-korszak elején megindult lakásépítési program, – mely azt hirdette, hogy mindenkinek jár az otthon és legyen tető mindenki feje fölött-, ami által elkezdődött a panelépítés, a kert-és külvárosokban pedig a Kádár-kockák terjedtek el, amit sokszor vidéki panelnek is csúfoltak. A Kádár-kockák legfőbb építési évei 1956 és 1969 voltak.

A Kádár-kocka koncepciója már a 30-as években is létezett

De akkor még nem így nevezték– azonban a ház formáját az 1930-as években álmodta meg egy Major Máté nevű építész. Majd arra kapott megbízást, hogy Pestszentlőrinc egyik legelőkelőbb utcájában tervezzen egyszerű, puritán, de élhető házakat családok számára.

Mi volt a Kádár-kockák varázsa?

Nagyon sok ember szerette és szereti a mai napig a Kádár-kockákat.

Egyszerű tervezés, olcsó alapanyagok és könnyű kivitelezés – ezek mind a Kádár-kocka pozitív tulajdonságai. A hozzá tartozó sátortető is praktikus volt a négyzetes alaphoz, de a ház építésének hangulata is magával ragadta az embert.

Közösségi eseményként is szolgált, hiszen egy adott építkezésben mindenki segített, aki tudott: rokonok, szomszédok és barátok. Közösségkovácsoló ereje a mai napig nosztalgikus hangulatba hozza azokat az embereket, akik ezt átélték.

Színes Kádár-kockák, amiket geometriai alakzatokkal dobtak fel, hogy kitűnjenek a tömegből

Mivel a Kádár-kockák ugyanúgy néznek ki, ugyanolyan formában és színben építették őket, ezért sokan úgy érezték, hogy szeretnék kicsit egyedibbé tenni az építményt. Emiatt erős színekkel festették le a házak falait, néhányan geometriai alakzatokkal is díszítették, illetve olyan házak is akadtak, amiket, ha nap fénye megsütött csillogtak, a vakolatban lévő csillámtól.

Az 1970-es évek után már fellazult az egyenforma, elkezdték a nagyobb alapterületű, akár emeletes Kádár-kockák építését, sőt olyanokat is, amelyek már nem kocka alakúak voltak.

A Kádár-kocka a jelenben

Jelenleg 844 000 db körülire becsülik a Kádár-kockák számát Magyarországon, amik a magyar korszak klasszikusainak számítanak, sokak számára pedig a gyerekkoruk és fiatalságuk szimbóluma.

Habár a Kádár-korszak már régen elmúlt, több máig fennmaradt jelképe meghatározza Magyarország képét, és ez valószínűleg így marad még pár évtizedig.

Közép-Magyarországon kívül Somogyban a legnagyobb a Kádár-kockák aránya: 10,25 százalékos, Hajdú-Biharban, Zalában és Baranyában 8 százalék fölötti ez az arány, Nógrádban, Vasban és Tolnában 3 százalék alatti az eloszlás. A magyar lakosság jókora része lakik még ilyen házakban.

Forrás:sokszinuvidek.24.hu