Kemény, mint a kád széle!

Talán csak humorral lehet átvészelni az elkövetkezendő – reméljük, nemnyóc évet. Simkó Edit parádés összefoglalója ebben segít. A pedagógustüntetések egyik fő szónoka egyik tasli után a másikat osztja a már nem igazán fiatal, demokratának meg végképp nem mondható Orbán Viktornak egy kitalált pedagógus, Gulyás Gertrúd nevében. Facebook-posztjában a PISA-tesztektől a lefóliázott könyveken át a Continental gyárából kirúgott magyar munkásokig és a státusztörvénnyel rabszolgává tett pedagógusokig sorolja az ország szégyenteljes „eredményeit”.

Simkó Edit bejegyzését változtatás nélkül idézzük alább:

Tisztelt miniszterelnököm, drága Orbán Viktor!

Én tininindzsa teknősöm, örökös vészhelyzetünk virtigli vezére, én Önért elmentem a gonosz Brüsszelbe is. Picit elcsodálkoztam, hogy egy hatalmas várost találtam a helyén, de mindent elkövettem, hogy megállítsam.

A csoportot, amivel mentem, alaposan megfigyeltem, mert ideológiailag megalapozatlan civil aktivisták, és személyiségfejlődésükben megtámadott diákok is voltak köztük. Utóbbiak járnak múzeumban, meg biztosan sok boxmeccset néztek, amiben egy focista omlik össze. És focista csak a füves pályán omolhat össze egy-egy ütközés vagy talpalás után, vagy csak úgy, hátha felveszi Vidnyánszky a Nemzethybe színésznek. Ott is lehet omlani.

Hát, értek Brüsszelben meglepetések. Kultúrsokk.

Volt a diákok között, akik dohányoztak, bementek 18 karikás shopokba… kicsi lelkükben mély döbbenettel jöhettek ki, cigi helyett mást kínáltak nekik. Fóliát az egész városra! Nem elég, hogy itthon a múzeumokban félmeztelen férfiak képét láthatják, mint nyáron a strandon? Igen, már pontosan értem, miért kell megállítani!

Lestem, mikor pénzelik a civileket, de azok csak költöttek, ha szűköcskén is. Itt valami nagy becsapás lehet. Az árak olcsóbbak, mint itthon, nekünk mégis magasak voltak, mint az infláció, még az adatok manipulálás után is.

Nem is akarok én már többet ebbe a hanyatló nyugati fertőbe eljönni! Elbizonytalanított. És én hinni akarok Önben, rajongani akarok Önért. Ohhh, amikor nézem, ahogy kitölti a saját konzultációs kérdőívét, és válaszával kompenzálja, hogy korábban az EU-ban másképp szavazott róluk! Biztosan a szuverenitására törtek, csakis így lehetett!

De, provinciájában pucsító, pohos, pici Pockom, mi szuterén ország vagyunk, ezt megtartani most előnyösebb, és főképp könnyebb, mint felmenni a lépcsőn. Ön végül mindig elérhető célokat tűz ki elénk! Ohhh, én ilyenkor akár szülnék is! Ön a nemzeth pedagógusa!

Apropó pedagógia. Remek ötletem támadt, mikor olvastam makói Continentálból elbocsátott magyar munkásokról, akik betanították a helyükbe lépő ázsiaiakat. Ezzel a módszerrel, megoldhatjuk a pedagógushiányt és a szakszervezetek indokolatlan bérkövetelését és létét!

Hozzunk ázsiai munkásokat az iskolákba, óvodákba is! Amit tanítani kell: ovisoknak térdelés, nagyobbaknak szavazókereszt beikszelése a megfelelő logó mellé, katonadalok és keresztény imák, nemzethy színű szalag fegyelmezett tartása átadásokon, ajándék átadása politikai potentátoknak … csupa fontos dolog, nem is értem, mit vannak úgy kiakadva a szövegértési felmérés eredményein.

Szóval ezeket egy ázsiai vendégmunkás is könnyedén elsajátítja, és tovább is tudja majd adni. Ráadásul tudjuk, hogy ők szorgalmasak és alázatosak. Ezt is átadják a nebulóknak. Ahhh, megnyugodva megyek nyugdíjba! Ugye ön is, végre már!

De addig konzultáljunk, párbeszédeink profán kis puttója! Önfeledten vetem bele magam az ívek töltögetésébe, és közben érzem, ahogy az ön nemzethy stadionjában focidrukkerként lelkesen üvöltözöm a lelátón, de a meccs szabályait Ön írja. És Ön semmi mást nem akar, csak azt, hogy én lelkesen üvöltözzek Önért, feszt konzultáló focifun kungfu fókám!

Öröm, hogy a meteorológia sem riogat már, ezután nem a szél fütyül. Ezután ön mondja meg hogyan érezzük magunkat, a hideget-meleget is öntől kapjuk. Nem engedjük, hogy az időjárás eltörölje a rezsitámogatást… ööö … vagy az Brüsszel? Mindegy, neki sem engedjük!

Azt mondta, mi magyarok birodalmak temetését szoktuk látni…. hát, néha miniszterekét is,…jajjj… most Ceaușescura gondolok például… ezt most épp nem tudom, hogyan jutott eszembe. Ki kell pihennem a brüsszeli utat.

Szerelmes rajongással!
Gulyás Gertrúd
okj-s pedagógus

P.S.: Mici nénit, na, őt kell megállítani! Gyűjti a konzultációs kérdőíveket. Aljasul, január végéig! Érvényteleníti, ha valaki nem tette meg, és odaadja a diákoknak, meg az aHangnak! Ráadásul nincs egyedül! Rengetegen gyűjtik az országban, a 7igen.hu-n megnéztem, egész hosszú a listájuk. Ezt kell megállítani, mert Brüsszel, úgy tapasztaltam, hogy áll, és köszöni jól van.

(Simkó Edit/Facebook)