Valódi HírekBár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai a pogány ókorba nyúlnak vissza, mégis a keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.
A farsang hossza és időpontja
A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek közé. Ennek az az oka, hogy a farsang két egyházi ünnep közé ékelődik.
Nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé.
A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ekkortól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.
Meddig tart a farsang 2024-ben?
2024-ben a farsangi időszak január 6-tól február 14-ig tart.
A farsang nevének eredete és jelentése
A farsang név a német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz kötik.
A Magyar Néprajzi Lexikon – pontos hivatkozás megnevezése nélkül – 1283-at adja meg első megjelenésként,
de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.
Farsangi szokások és hagyományok
A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsang három utolsó napjához kötődött a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez.
A magyar farsangi szokások jellemzően német eredetű néphagyományokból alakultak ki. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők, illetve a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.
Álarcos bálok és mulatságok
Legkorábbi említése már Mátyás király idejéből ismert, elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. Mai tipikus képviselői például a bécsi és a pesti operabál.
Bécsi operabál
Az Operabál a farsang legkiemelkedőbb társadalmi eseménye Bécsben, amely bécsi életkultúrát és a báli hagyományokat mutatja be. Az Operaház nézőterét bálteremmé alakítják át. A bált 180 első bálozó pár nyitja meg.
A közelmúltban művészbállá alakult, az Operaház zenekarát híres karmesterek dirigálják,
illetve világhírű operaénekesek, balettművészek emelik a színvonalat.
Pesti operabál
A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte minden hónapban tartottak Operabált, leginkább jótékonysági céllal.
Bécsi mintára először az első világháború után, 1934-ben szervezett Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete.
Majd hatvankét év szünet után, 1996. február 17-én újra megrendezésre került a Budapesti Operabál.
A korábbi tradíciókhoz hűen azóta is évről évre, a báli szezon utolsó szombatján az Operaház színpada és nézőtere Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb báltermévé avanzsálják. A külföldi művészeken kívül évről évre a legnevesebb magyar operaénekesek megjelennek a műsorokban.
Felvonulások
A farsang csúcspontja a közismert karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, télbúcsúztató is.
A farsangi ünnepkör leglátványosabb programjai a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.
Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.
Nemzetközi vizeken pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni: a riói karnevált és a velencei karnevált.
Busójárás
A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás dátumát a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét.
Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és így megijesztették és elzavarták a törököket Mohácsról.
Ez a teória viszont ellentmondásos, hiszen Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal
a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely Mohácson alakult tovább, és nyerte el mai formáját.
A busójárás utolsó napján, húshagyó kedden a busók végigmennek a városon a telet és farsangot jelképező koporsóval, és nagy zajongás, vidám ünneplés közben elégetik azt.
A mohácsi busójárás 2009-óta felkerült az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.
Riói karnevál
A riói karnevál péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepség, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban már tartottak maszkos felvonulást Brazíliában.
Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek a helyszínen és a tévék képernyői előtt.
Velencei karnevál
A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden zárul.
Az ünnepség központja a Szent Márk tér, ahol álarcos látogatók tömege hömpölyög.
Maszkokat azért kezdtek el egykor hordani, hogy senki se legyen felismerhető, így ugyanis minden társadalmi osztály szabadon, együtt mulathatott.
A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, és a tűz is.
Farsangi köszöntők
Mint minden jeles ünnephez, így a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások.
Igen változatosak a farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezek pedig igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével.
Két legjellemzőbb típusa a bakkuszjárás és a farsangi dőrejárás.
Dőre
Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes adománygyűjtő neve a dőre. Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik: női ruhába, katonának, koldusnak, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel zargatják a falubelieket, és persze nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv.
Elmaradhatatlan szereplők az ördögök. A játék gerincét maga az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek jelentik.
Házról házra jártak köszönteni néhány cigány muzsikus kíséretével. A házakban nagy felfordulást csinálnak. Táncukért pedig a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak. Az ételt kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.
Bakkuszjárás
A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevéből), melynek során kecskebőrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket.
Fő céljuk a tréfálkozás. Előfordult, hogy a menetben kocsikerékre szerelt női és férfibábut is húztak. A bábuk a kerék forgásának megfelelően így le s fel emelkedtek.
Ál-bírósági tárgyalásokat is tartottak, ahol a vádlottat bábu helyettesítette.
Nagybőgőtemetés
A nagybőgőt húshagyó kedden temetik mulatság keretében, mialatt a dőrejáráson összeszedett ételeket fogyasztják el.
A mulatozás csak éjfélig tarthat. Egy nagybőgőt éjfél előtt fél órával a kocsma legnagyobb asztalán felravataloznak, egy fehér lepedővel terítenek le, és gyertyát gyújtanak mellette. A hangszer mellett siratóparódiákat énekelnek. A bőgőtemetéssel zárják le a farsangi időszakot.
Torkos csütörtök
Régi magyar népszokás, a farsangi időszak után, a farsang farkát követő hamvazószerda utáni nap a torkos csütörtök. Idén február 15-ére esik.
A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották el a farsangról megmaradt ételeket: „Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, „torkos” étkezésre. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, avagy torkos csütörtök a neve.
A nagy eszem-iszom esemény ismert farsangi mondása:
„Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon”.
Farsangi fánk
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt is tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.
Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, amely pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik.
Párválasztás
A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt szerepük.
Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt.
A magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.
Vénlánycsúfolás
Éppen emiatt a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.
Tuskóhúzás
A tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották.
Forrás: ma7.sk
Borítókép:pexels.com
