Alföldi Róbert a ped0filbotránnyal kapcsolatban: „Fontos lenne, hogy jobboldali művészek is elmondják, ezt így nem lehet csinálni”

Alföldi Róbert színész-rendező a Telex.hu „Most jövök” adásában nyilatkozott a Novák Katalin kegyelmi döntése miatt kirobbant, országos horderejű ped0filbotrányról:

– Rossz történelmi időket idéz Novák Katalin kegyelmi botránya a politikai krízis mellett. Mégpedig azt, hogy a magyar társadalom válságos helyzetben van, nagyon pontosan körvonalazódik az erkölcsi zsákutca, amibe az elmúlt majd’ másfél évtizedben kerültünk

– foglalta össze véleményét az ország tágabb helyzetéről.

„Nagyon fontos lenne, hogy jobboldali művészek, például Ákos vagy Szarvas József, Rátóti Zoli kiálljanak, és elmondják, hogy ezt így nem lehet csinálni, nem ilyen világot akarunk, mert szerintem ők sem ezt akarhatják”

– fogalmazott Alföldi.

„Az ügy kezelése megmutatta, hogy a rendszer totális kézi vezérléssel működik, sok nyelven beszélő, értelmes emberek nem gondolkodnak, és elveszett a maradék szuverenitásuk. Miért nem mondta az ügy kipattanásakor azonnal Novák Katalin, hogy ‘bocsánat, ezt elrontottam?”

– tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a botrány kirobbanása után “felnőtt emberek óvodás módjára” bujdokoltak, hallgattak:

„Valóban az történik, hogy egy ember mondja meg, mi legyen”.

„A mai magyar társadalom nem tekinti embernek az állami gondozottakat, mi több, az ügy kezelése újólag rávilágít arra, hogy a hatalom nemcsak őket, hanem a hozzájuk hasonló, más nézeteket képviselő, máshogyan élő embereket is másodrendű állampolgárnak tekinti. Ennél nagyobb baj, hogy a történelmi – és más, a hatalom által támogatott – egyházak sem szólalnak meg”

– hangsúlyozta Alföldi, aki azért támogatta a youtuberek civil tüntetését is, mert azt egy olyan ritka pillanatnak érezte, amikor az emberek érzelmei felülemelkedtek a politikai határokon.

Alföldi arról is beszélt, hogy nem szívesen emlékszik vissza arra az időre, amikor a Nemzeti Színház igazgatójaként politikai támadások kereszttüzében állt.

Számára mégsem a félelem maradt meg , hanem az, hogy valami olyat sikerült az előadásokkal megteremteni, ami erősebb volt mindennél: szerettek az emberek a Nemzetibe járni, mert arról szólt, amivel a mindennapjainkban is találkoztak.

Akkor is és most is az vezérli, hogy a félelmei ellenére csinálni kell a dolgokat, mert csak tevőlegesen lehet változtatni bármin – emelte ki.

Hozzátette: egyre kevesebb olyan színház van, azok is főként Budapesten, aki hozzá mer nyúlni fontos társadalmi kérdésekhez. Hamisnak tartja azoknak az igazgatóknak az indokait, akik azért, hogy megkaphassák az állami apanázst, inkább lehalkítják magukat, mert úgymond ‘felelősséget’ éreznek a társulatukért.

„Hibás ez az érvelés, mert ezzel megfosztják magukat a szabadságban végzett munkától”

– jelentette ki a színész, rendező.

Forrás: Blikk.hu

Kiemelt kép: jegy.hu