Boldog születésnapot kívánunk a Nemzet Színészének, aki április 15-én töltötte be 90. életévét! Íme, a legikonikusabb, legkedveltebb munkái, nagyjátékfilmtől sorozaton át, a szinkronig.

Húsz óra (1965)

Fábri Zoltán Sánta Ferenc azonos című regénye alapján rendezett alkotásában szokatlan kritikával jelenik meg a II. világháború utáni Magyarország, különös tekintettel az 56-os eseményekre. A rendkívül haladó módon időbontásban bemutatott sztori szerint 1965-ben egy kis faluba riporter érkezik, aki húsz órát tölt a helyszínen, hogy riportot készítsen az elmúlt húsz évről négy, még 1945-ben együtt induló egykori cseléd életén keresztül, akiknek mind más sors jutott: ki ávós lett, ki téeszelnök, ki forradalmár, s nem egyen közülük egymás ellen is fordultak.

A megrázó történelmi drámában Bodrogi Gyulának csak egy kis, de emlékezetes szerep jutott: ő játszotta a falu fiatal orvosát, aki hivatásánál fogva érintetté vált a négy embert összekötő bűntényben, ám Kiss doktor a Csengetett, Mylord? szereplőivel ért egyet, és úgy gondolja, hogy

„ne szólj szám, nem fáj fejem!”
A vele a középpontban játszódó jelenetben – ahogy az az egész filmre is jellemző – saját személyes drámája is megjelenik: szívszorító figyelni, hogy ez a vidékről elvágyódó figura egy komplett földalatti bárt rendezett be magának a pincében, a pesti mulatók mintájára, hogy ide meneküljön az unalmas valóság elől.

Fuss, hogy utolérjenek (1972)

Ez a magyar vígjáték nagymestere, Keleti Márton által rendezett zenés kémvígjáték arról szól, hogy egy nemzetközi kémbanda egy zeneműkiadó impresszárióinak álcázza tagjait, hogy megszerezze egy fontos lézertanulmány tervrajzait, melyek Tokaji, az operettszínház számlaellenőrének könyvelési papírjai közé kerültek. Az akciót egy gyönyörű és nem mellesleg profi dzsúdós rendőrnő vezeti, aki Tokajit és fiát csalétekként használja. A banda producerként megveszi az ifjabb Tokaji musicaljét, a becses iratokért cserébe. Így az operettigazgató kétségbeesése ellenére Attila zenekara és szerelme, az énekesnő Kati tarthatja a nagy sikerű díszelőadást, rendőri segédlettel.

A vidám paródiában Bodrogi az ifjú zenészt formálja meg. A Fuss, hogy utolérjenek igazi nagy találata a forgatás idején mindössze 19 éves Zalatnay Sarolta Kati szerepében, aki olyan slágereket énekelt el a filmben, mint például a Félteni kell.

Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988)

Bacsó Péter politikai szatírája azon ritka alkotások közé tartozik, melyben Bodrogié az abszolút főszerep. Ő alakítja a fiktív, de gyanúsan ismerős Titánia Főtitánját, aki több mint húsz éve uralkodik népe fölött, ám most haldoklik. Ágya mellett ott van felesége, Angelika, valamint ifjú tábornoka és titkára, akik még mindig teljesítik őrült parancsait. A tévében az ereje teljében lévő Főtitán látható, amint népe ünnepli bölcs lépéseiért. Hirtelen roham végez az ágyban a főtitánnal. Angelika hívatja a három dublőrt, megköszöni eddigi szereplésüket. A dublőrök tudják, hogy meg kell halniuk, így az éjjel elszöknek, hárman háromfelé…

A Bodrogi által alakított Főtitánt Bacsó Ceaușescuról mintázta, így a szatíra célpontja a kommunista Románia és a diktátorházaspár személyi kultusza – de nem kell olyan nagyon sokat visszamenni az időben, hogy a magyarok számára is ismerősek legyenek a Főtitán intézkedései. Parádés, ahogy a film bemutatja, milyen lózungokkal próbálják meg elfogadhatóvá tenni az élelmiszerhiányt és az éhezést, de a Titánia, Titániának rengeteg vicces aranyköpést is köszönhetünk: például a fenti részletben elhangzó

„egy egész népet nem lehet börtönbe zárni”-t.

Üvegtigris (2001)

A magyarok egyik kedvenc vígjátékában Bodrogi Gyulának a Húsz órához hasonlóan szintén csak egy kis mellékszerepe van – ám így is hozzá köthető a film egyik legjobb jelenete. Ő játssza ugyanis a főhős büfékocsis, Lali édesapját, aki egyszer csak gondol egyet, és az általa vezetett Volán-buszt a normális útvonal helyett leparkolja a címbeli food trucknál, hogy elpanaszolja a fiának, hogy

„anyád nem szeretett”.
Bodrogi szemmel láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepben, és Rudolf Péterrel is kiválóan adogatják egymásnak a poénokat. A mókás párbeszédbe hátulról bekiabáló Kállai Ferenc pedig csak hab a tortán.

Linda (1984–1990)

Gát György népszerű sorozatában Bodrogi játszotta a karatézó rendőrlány, Veszprémi Linda habókos apukáját, Veszprémi Bélát.

Van, aki forrón szereti (1959)

Billy Wilder húszas években játszódó fergeteges gengszterfilm-paródiája hozta meg a világhírt Jack Lemmonnak, aki az ugyancsak kitűnő komikusnak bizonyuló Tony Curtis és a szexszimbólum Marilyn Monroe méltó partnereként szerencsétlenkedi végig a helyzetkomikumok végtelen sorát. A két munkanélküli zenész, miután akaratlanul szemtanúi lettek a rivális bandák leszámolásának Chicagóban, női ruhába bújva, egy női zenekar tagjaiként menekül a maffiavezér emberei elől a napfényes Floridába, ahol Lemmon figuráját üldözőbe veszi egy szerelmes milliomos.

Az örökzöld komédiához sokat ad hozzá a kiváló magyar szinkron:

Lemmon magyar hangját Bodrogi Gyula kölcsönözte,

aki megszokott orgánumánál némileg magasabb hangon szólal meg nemcsak Daphneként, de Jerryként is, így szép kontrasztot alkot a Curtis megszólaltató Sztankay István mély basszusával.

Kérem a következőt! (1975–1986)

Nepp József és Ternovszky Béla zseniális rajzfilmsorozatában Dr. Bubó, a bölcs bagoly doktorátusát megkapva egy fa tetején praktizál az erdő közepén. Asszisztense Ursula, a medve, akinek segítségével orvosolja az erdőben lakó állatok minden gondját-baját – és aki (nem is annyira) titokban fülig szerelmes belé. Dr. Bubó tanácsára számít az erdei rend őre, Csőrmester is, aki a törvény szigorú erejével csap le a szabálysértőkre. Bodrogi az animációs szériában a faját tekintve sólyom Csőrmestert szinkronizálta, amihez, az állat szigorúságát hangsúlyozandó, legmélyebb orgánumát vette elő.

Süsü, a sárkány (1977–1984)

Bodrogi Gyula kölcsönözte a szinkronhangját a Csukás István meseíró által írt imádni való bábsorozat címszereplőjének, a nem szokványos, egyfejű sárkánynak, aki nem várakat ostromol és királylányokat rabol, hanem lepkékben gyönyörködik, vadkörtét majszol, arról ábrándozik, hogy milyen jó lenne rózsabimbónak lenni (hiszen akkor rá szállnának a lepkék) és barátságot köt a kóbor királyfival. Miután szülei kitagadják a jóságos sárkányt, egy távoli városban talál menedéket, ahol a kezdeti riadalom után az emberek hamar a szívükbe zárják.

Ezt követően Süsü sokféle módon próbál a városka lakóinak segítségére lenni, legyen szó idegenforgalomról, kőtörésről vagy várvédelemről.

Macskafogó (1986)

És ismét egy emlékezetes mellékszerep – ezúttal hangban! Ternovszky Béla kultikus rajzfilmjének főhőse, Grabowski, a 007-es egérügynök veszélyes küldetésre vállalkozik. Pokyóból kell elhoznia egy szuperfegyver titkos tervét, aminek a segítségével az egerek le tudnának számolni a létüket fenyegető macskaszindikátussal. Hogy Grabowski küldetéséről eltereljék a figyelmet, az egerek falból egy egyszemélyes rendőrzenekart is útnak indítanak. Lusta Dicket, aki először repülőgép-szerencsétlenséget szenved, majd életre szóló barátságot köt a mexikói vámpírdenevérekkel, aki végül mégiscsak kiveszi a részét a komolyabb akciókból ő is.

Az animációs filmben Bodrogi Gyula Maxipotzak, a jól táplált denevérfőnök magyar hangja. Akinek olyan örökbecsű idézeteket köszönhetünk, mint a „zenés vacsora” vagy a felejthetetlen

„Pedro, amigo mio, ma is konzervvért iszunk; kár lenne ezért a tehetséges gyerekért!”

Forrás: port.hu