Valódi HírekNagy Márton örül a KSH-s adatsornak, csak van egy „kis” gond ezzel.
A KSH drágulásra mutatott rá, Nagy Márton mégis ünnepel
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak,
a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak.
2023. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább
- a cukoré (30,4 százalék),
- a büféáruké (9,6 százalék),
- a csokoládé és kakaóé (9,2 százalék),
- a sertéshúsé (9,2 százalék),
- az éttermi étkezésé (8,4 százalék),
- valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8 százalék) ugrott meg.
Kapcsolódó: Sokkoló adatok futottak be: Felbolydult a méhkas a karmelitában a friss inflációs számoktól
Csökkent
- a tojás (20,3 százalék),
- a liszt (19,7 százalék),
- a száraztészta (12,5 százalék),
- a sajt (9,6 százalék),
- a tej (9,3 százalék),
- a kenyér (9 százalék),
- valamint a baromfihús (6,5 százalék) ára.
A szolgáltatások áráról
A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül
- a lakbér (14 százalék),
- a lakásjavítás és -karbantartás (10,7 százalék),
- a járműjavítás és -karbantartás (10,1 százalék),
- az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás (9,8 százalék),
- a sport- és múzeumi belépők (8,2 százalék),
- az üdülési szolgáltatás (5,4 százalék) ára emelkedett.
- Az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került
– áll a KSH friss jelentésében. Utóbbi ára minden bizonnyal a MÁV ország- és vármegyebérletének bevezetése, valamint a BKK-bérletet árának csökkenése miatt mérséklődött.
Mint részletezték, a szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal nőtt. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt.
A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt, márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,5, a csokoládé és kakaó 1,3, az éttermi étkezés 1,1 százalékkal többe, a tojás 1,3, a párizsi és kolbász 0,9, a tej 0,8, a száraztészta, valamint a cukor 0,7-0,7 százalékkal kevesebbe került – közölte a KSH.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8 százalékkal. A szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 2,2, a lakásjavítás és -karbantartás 0,9, a lakbér 0,8 százalékkal. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, a járműüzemanyagok ára azonban 3,5 százalékkal nőtt –olvasható a jelentésben.
Megszólalt Nagy Márton a KSH inflációs adatai kapcsán
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 áprilisában, a korábbi hónapok trendjeinek megfelelően alacsony szinten maradt az infláció mértéke, 3,7 százalékot tett ki. Az infláció havi alapú változása is alacsony szinten stabilizálódott, az előző hónaphoz mérten 0,7 százalékot mutatott áprilisban az infláció üteme, ami a márciusban látott havi változáshoz képest 0,1 százalékponttal alacsonyabb – közölte a nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető többek között arról is szót ejtett, hogy az alapvető élelmiszerek és a háztartási energia árában bekövetkezett jelentős csökkenés komoly segítséget jelent a magyar családok számára, valamint hozzájárul az óvatossági motívum oldódásához és a fogyasztás helyreállásához is.
Különös, tekintve, hogy pár napja ez a hír futott be: egyre olcsóbb élelmiszert vesznek a magyarok, az Európa-rekorder infláció miatt sokan már csak ezen tudnak spórolni.
Nagy Márton az adatokat értékelve úgy látja, az infláció továbbra sem jelent kihívást hazánk gazdasága számára, hiszen az 2023-hoz képest a hetedére rogyott össze. A kormány sikerrel védte meg a magyar vállalkozásokat, munkahelyeket és a családokat köszönhetően az olyan célzott és hatékony intézkedéseknek, mint az online árfigyelő rendszer vagy a kötelező akciózás – ecsetelte.
A miniszter hozzátette, hogy az alacsony szinten stabilizálódott infláció a reálbérek növekedésén és a fogyasztás fokozatos élénkülésén keresztül hozzájárult a gazdasági növekedés első negyedévben látott újraindulásához. Az infláció sikeres letörését követően 2024-ben a kormány újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, azaz idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – közölte a nemzetgazdasági miniszter.
Ezt a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a dinamikus reálbér-emelkedés is jelentős mértékben támogatni fogja – fűzte hozzá Nagy Márton a KSH infláció kapcsán közzétett adatait látva.
Szót ejtve a fenyegetőzésekről
Mint mondta, a kormány azon dolgozik, hogy a lakosság a mindennapok során is minél erősebben érzékelje az alacsony inflációt és a gazdaság újraindulását, hiszen ez tovább oldhatja a családok óvatossági motívumát, hozzájárulva a fogyasztás további erősödéséhez, így a belgazdasági termelés helyreállásához. Ezt szolgálta az üzemanyagárakba történő kormányzati beavatkozás is, amelynek köszönhetően – az üzemanyagforgalmazók önkéntes vállalásán keresztül – áprilisi csúcsérétékéhez képest a 95-ös benzin árát 34 forinttal, február közepén látott csúcsértékéhez képest a gázolaj árát pedig 54 forinttal csökkentette a kormány – részletezte.
Arról azonban nem szólt, hogy az Orbán-kormány több mint 40 forinttal drágította az üzemanyagokat januárban. A kabinet szerint erre „brüsszeli nyomás” miatt volt szükség, ám a miniszterelnök, Orbán Viktor decemberben elárulta: az áremelés mértékéről a kormánya döntött.
Mellesleg épp a minap tették közzé a Mol-csoport első negyedéves eredményeit. A súlyos adatok kapcsán Hernádi Zsolt, a társasági elnök-vezérigazgatója is megszólalt.
„Annak ellenére, hogy a teljesítményünket rendkívüli kormányzati elvonások is nehezítették, továbbra is elkötelezettek vagyunk az energiaátmenet folytatása és az energetikai szuverenitásunk további növelése mellett”
– közölte.
Kapcsolódó:
