Szijjártó Péter messziről üzent a magyaroknak.
Nukleáris megállapodás jött létre Magyarország és Japán között. A két ország ennek alapján együtt fog működni egyebek mellett a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy
a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött.
Annak alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, valamint bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.
„Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (…) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban”
– fogalmazott Szijjártó.
Megjegyezte, Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is, aminek az előkészítése már zajlik hazánkban a paksi erőmű már működő reaktorai esetében.
„Ugyanígy együtt fogunk működni a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztésében. Ez forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában”
– jelentette ki.
„És ha sikerül véglegesíteni azokat a technológiákat, amelyek nyomán kis helyigényű, kis teljesítményű nukleáris reaktorokat lehet építeni és rákapcsolni a hálózatra, akkor Magyarország mindenféleképpen érdekelt lesz ennek a technológiának az alkalmazásában”
– fűzte hozzá.
Az érkező japán beruházásokról
A tárcavezető tájékoztatott
a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel folytatott egyeztetéseiről is.
Mint közölte, tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export. A részletezés szerint a mostani tárgyalások során
az érintettek nagyjából 150-200 millió eurónyi beruházási szándékról számoltak be
az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar terén.
„Japán kihatása a világgazdaság alakulására rendkívüli mértékű, ezért az olyan exportorientált, nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint Magyarország, a Japánnal való együttműködés kiemelt jelentőségű”
– vélekedett Szijjártó Péter.
A miniszter végül arra is kitért, hogy hazánk a helyi jelenléte növelése érdekében konzulátus nyitásáról határozott a világkiállításnak jövő évben otthont adó Oszakában, amely hamarosan megnyitja a kapuit. Szavai szerint az imént említett rendezvényre Magyarország nagy volumenű, méltó és a gazdaságát, a turisztikai, kulturális vonzerejét bemutató pavilonnal fog készülni.
Orbán Viktor és a keleti nyitás
Tavaly nyáron hír volt, hogy a magyar miniszterelnök a karmelita kolostorban fogadta az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) vezetőjét. Kiderült, Orbán Viktor és Jin Liqun találkozóján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett.
A tárgyalás során elhangzott, hogy Magyarország keleti nyitás politikájának gyümölcsei kezdenek beérni, a legnagyobb külföldi működőtőke-beruházók immár kínai, koreai, valamint japán cégek.
Szijjártó Moszkvában
A tárcavezető márciusban Szocsiba utazott azt atomexpóra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb, a török, az iraki és a fehérorosz kormány képviselőivel, illetve a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy utóbbi találkozón ismét áttekintették a paksi bővítés állását.
Szijjártó Péter még február elején beszélt részletesen az építkezésről. A tárcavezető többek között azt is megosztotta, hogy folynak a talajszilárdítási munkálatok, amelyekkel várhatóan a jövő év közepére végeznek.
Áprilisban röppent fel a hír, hogy Orbán Viktorék a Paks II és a Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezési munkáit végző cégek „speciális munkaerőigényének mielőbbi biztosíthatósága érdekében” egyszerűsítenék a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.
Erről >>ITT<< olvashatsz részletesen.
(MTI/Valódi Hírek)